Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
1726 céljaikról, az állam ne vonja el a jövedelmet olyan mértékben, mint korábban tette, hanem hagyjon helyi forrásképződésre lehetőséget, hogy megteremtse az anyagi fedezetét is annak, hogy a helyi közösségek tudják megfogalmazni a saját céljaikat, és a költségvetés ezekhez a célokhoz tudjon minél nagyobb mértékben hozzájárulni. Így valósulhat meg az, hogy nemcsak utólag, és nemcsak négyévenként a választásokon mondhat az állampolgár véleményt arról, hogy hogyan értékeli, hogyan ítéli meg a kormány költsé gvetési politikáját, elégedette azzal, ahogy ez a politika szolgálta a közösségi célokat, hanem menet közben tartja állandó kontroll alatt az állami kiadásokat, hiszen az állami kiadások egyre nagyobb mértékben igazodnak ahhoz, amit a helyi közösségek hat ároznak meg célként a maguk számára. És nemcsak egyre nagyobb ellenőrzése és befolyása alatt tartja ezáltal az állami költekezést, hanem lényegesen hatékonyabban is oldja meg a közösségi célok megvalósítását, hiszen valóban olyan célokat fog szolgálni a kö ltségvetés, amire a közösségek, helyi szervezetek, helyi társadalom is erőforrásokat áldoz, komolyan gondolja azokat a célokat. Második kérdésünk, hogy hatékonyan szolgáljae a közösségi célokat. Tehát elmondható az, hogy egy ilyen típusú filozófiaváltá s mindenképpen ahhoz járul hozzá, hogy hatékonyabban szolgálja. Mik ezek a célok a következő évi költségvetésben? Látnunk kell azt, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikája jelentős mértékben nemcsak eredményeket hozott, hanem komoly hozzájárulást is kívánt meg az állampolgároktól, komoly hozzájárulást az államháztartás egyensúlyi helyzetének biztosításában, komoly hozzájárulást és önkorlátozást a tekintetben, hogy a fogyasztásával ne terjeszkedjen túl a gazdasági egyensúlyi követelmények által meghatározott lehetőségeken. Azt lehet elmondani, hogy ez a gazdaságpolitika eredményes volt, az áldozatoknak megvolt az eredménye, és hatékonyan szolgálta a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését. Azt tettük fel egyik kérdésként, hogy megalapozott gazdasági nö vekedést szolgále ez a kormányzati gazdaságpolitika. Emlékszünk rá, az elmúlt években igen sokszor volt vitatéma az Országgyűlésben, hogy mire jó, mit szolgál az a gazdaságpolitika, amit a kormány megfogalmazott. Nagyon sokat hallottuk azt a kritikát, hog y ez a gazdaságpolitika a gazdasági növekedés feltételeit teszi tönkre, a gazdasági növekedést tesz lehetetlenné, márpedig a gazdasági növekedés lehet az a közös cél, ami minden gazdaság politikáját - politikai tartalmától függetlenül - meg kell hogy határ ozza, hiszen a gazdasági növekedés teremti meg azokat a forrásokat, amelyek minden társadalmi csoport számára egy növekvő életszínvonal elérését teszik lehetővé. Azt gondolom, hogy ma már nemcsak elméleti vitákat folytathatunk arról, hogy ez a gazdaságpoli tika szolgáltae a gazdasági növekedést vagy sem, hanem konkrét tényekről, gazdasági mutatókról beszélhetünk, és ezért az elméleti vitának tulajdonképpen a parlamentből akár ki is kellene vonulnia, nyugodtan a gazdasági elemző műhelyek jövőbeli feladatává válhat újra, hiszen mi, politikusok nem tekinthetünk el a tényektől. A tények azt mutatják, hogy a gazdaságban megtermelt jövedelem ebben az évben újra dinamikus mértékben növekedni kezdett, az év során növekvő mértékű, gyorsuló mértékű növekedés valósul m eg, míg az első negyedévben 2,1 százalékos, a második negyedévben már 4,3 százalékos növekedést produkált a gazdaság és a Magyar Nemzeti Bank elnökének minapi nyilatkozata arról szól, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján az év egészében a 4 százalék k örüli gazdasági növekedést reálisnak és megalapozottnak tartja. Ennek a növekedésnek megvannak a felhalmozási, beruházási alapjai is. A második negyedévben már 13,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest a beruházások színvonala, tehát lé trejött az elmúlt években az a változás a jövedelem fogyasztási és felhalmozási célú felhasználása között, ami megalapozhatja a hosszú távú és tartós gazdasági növekedést. Mivel a hazai fogyasztás korlátozása közepette piacot kellett keresni a magyar válla lkozások termékeinek, döntő eleme volt a gazdaságpolitika sikerességének, hogy tude és képese a magyar vállalkozói kör piacokat találni magának Magyarország határain kívül, képese alkalmazkodni a világpiaci versenyképesség követelményeihez. Az ellenzéki padsorokban sokan úgy ítélték meg,
