Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 14 (309. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
1692 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kutrucz Katalin képviselő asszonynak, MDNP. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megígérem, hogy igyekszem nagyon rövid lenni, d e úgy gondolom, hogy néhány dolgot tisztába kellene tenni a szavazás előtt. Kétségtelen tény, kormánypárti képviselőtársaimnak abban igazuk van, hogy hatpárti megállapodás volt arra vonatkozóan, hogy a választások - úgy az országgyűlési képviselői választá sok is, mint az önkormányzati választások is - megközelítően azonos időpontban legyenek, mert nem célszerű ez a görgetősdi, hogy a választások időpontja tavasztól télig állandóan húzódik. Ez igaz. De az is igaz kell hogy legyen, hogy ezeket a változtatások at - úgy az alkotmányban, mint a választási eljárásról szóló törvényben - csak jogállami keretek között, alkotmányos módon lehet végrehajtani. Ezért aztán az a véleményünk - és ezt ki is fejtettük , hogy nem az 1998as, hanem az utána következő választáso kra is minden további nélkül meg lehet határozni a stabil időpontot. '98ra nézve egy kicsit más a helyzet, hiszen itt már megválasztott képviselők vannak az Országgyűlésben, és megválasztott képviselők és polgármesterek vannak az önkormányzatokban. Rájuk vonatkozóan egy kicsit más a helyzet. Ezért úgy gondoltuk, hogy az az alkotmányos megoldás - és meggyőződésem most is, hogy ez lett volna , hogy az Országgyűlés minden további nélkül el tudja rendezni azt, hogy a választások akár áprilisban, akár májusban legyenek, ugyanis az Országgyűlés akkor oszlatja föl magát, amikor akarja. Ez egy alkotmányban lefektetett alkotmányos módszer. Azt tehát minden további nélkül, az alkotmánynak megfelelően el lehet intézni, hogy az országgyűlési választások áprilisban vag y májusban legyenek a következő évben. Úgy gondoljuk azonban, hogy az önkormányzatokra vonatkozóan a következő választásoknál - vagyis a '98as választásoknál - ezt a békát - elnézést a kifejezésért , hogy egy kicsit csúszik a választás időpontja, le kell nyelni, mert ehhez a kérdéshez alkotmányosan nem lehet hozzányúlni. A kormánypártoknak ezzel kapcsolatban más volt a véleményük, aztán úgy látszik, hogy mégis elkezdték osztani az alkotmányossági aggályainkat, mert ha Alkotmánybírósághoz fordulunk ebben a kérdésben - mármint az önkormányzati képviselők választása ügyében , akkor lehet, hogy megint beleszaladtak volna a késbe... (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Sőt, biztos!) - elnézést a kifejezésért. Ezért aztán az történt, hogy Bihari képviselő úr javas latára - úgy, mint egy koherenciazavart kiküszöbölő indítványt - most önök , ha sikerül - beleteszik az alkotmányba, amiről lehet, hogy innentől kezdve már nem lehet azt mondani, hogy alkotmányellenes, mert egy alkotmányról elég nehéz azt mondani, hogy al kotmányellenes, de hogy ez az eljárás nem jogállami és nem fair eljárás, az egészen biztos; ezért sem tudjuk megszavazni sem ezeket az indítványokat, sem az alkotmányt - legnagyobb sajnálatunkra. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) (22.10) ELNÖK (dr. G ál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vitát lezárom. Megkérdezem Kuncze Gábort, kíváne reagálni az elhangzottakra. (Jelzés után:) Megadom a szót a Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Eln ök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásokra reagálva először is hadd emlékeztessek arra, hogy az alkotmányozás kérdését a parlament kivette a kormány kezéből, és végig jelen volt egyfajta törekvés a konszenzus megteremtésére. Ez az alkotmány egészé t illetően nem sikerült, de voltak bizonyos elemek, amelyekben egyetértés volt a pártok között: ilyen volt többek között az is,
