Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 14 (309. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása
1693 hogy az alkotmányban rögzítsük mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választások időpontját. Aztán később, a tárgyalások során, az országgyűlési választások időpontját illetően végül is nem született megegyezés, mert a pártok többsége az áprilisi, míg volt olyan párt, amelyik a májusi időpontot támogatta. Ezért aztán úgy döntött az a bizonyos hatpárti egyeztető bizottság, am elyik a Belügyminisztériumban az alkotmánymódosítással kapcsolatban - illetve itt a parlamentben is - egyeztetéseket folytatott, hogy kerüljön ki a konkrét hónapmeghatározás az alkotmányból, és utaljuk ezt a választási eljárásról szóló törvénybe. Az önkor mányzati választások októberi időpontját illetően egyetértés volt a pártok között, de az a megállapodás született az előkészítő bizottságban, hogy ne kerüljön be az október hónap az alkotmányba, mert az mégiscsak furcsa lenne, hogy az országgyűlési választ ást egy másik törvénybe utalja, míg az október hónapot rögzíti az alkotmányban a törvényalkotó. Ezért aztán ez az időpont is kikerült, és ugyanoda került, ahol a másik megoldás volt. Most a képviselőtársaim felvetik, hogy hiszen a Magyar Köztársaság kormán ya nyújtotta be a javaslatokat: én meg arra emlékeztetek, hogy a benyújtott javaslatok végig hatpárti konszenzuson alapultak. Itt most úgy tűnik, megállapodás született abban, hogy az országgyűlési választások áprilismájus hónapban, míg az önkormányzati v álasztások október hónapban legyenek. A pártok abban a tudatban döntöttek így, hogy a vitában elhangzottak azok a szempontok is, amelyeket Katona Tamás, illetve Kutrucz Katalin az önkormányzati választások időpontját illetően felvetett. Azok a módosító jav aslatok, amelyeket most az alkotmányügyi bizottság tett, reagálnak erre a helyzetre; reagálnak a korábban a kódex kapcsán elfogadott módosító javaslatokra. Ezeket emelik át az alkotmányba, és ezek a megoldások megfelelnek mindannak, amik elhangzottak annak idején a hatpárti tárgyalásokon. Abban az esetben, ha az Országgyűlés ezeket elfogadja, nem tesz mást, mint eleget tesz a korábbi hatpárti megállapodásban foglaltaknak. Ezért én kérem az Országgyűlést, hogy támogassa ezeket a módosító javaslatokat. Köszön öm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most tehát a módosító javaslatokról történő határozathozatal következik. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az alkotmány 24. § (3) bekezdése alap ján a módosító javaslatok és a törvényjavaslat egészének elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának, azaz 255 képviselőnek az igen szavazata szükséges. Kérdezem a tisztelt a Országgyűlést, elfogadjae az ajánlás 1. és 2. pontjaiban szereplő mó dosító javaslatokat, amelyeket az alkotmányügyi bizottság támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 293 igen szavazattal, 40 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta. Most a záró szavazás következik, tisztelt Országgyűlés. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot, az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szav azás.) Az Országgyűlés 293 igen szavazattal, 42 ellenszavazat mellett és 3 tartózkodással a törvényjavaslatot elfogadta. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényj avaslat zárószavazása
