Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 14 (309. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1690 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hack Péter úr nem először adott félrevezető tájékoztatást az Országgyűlésnek. A T/4753/18. számú egységes javaslat, a választási eljárásról szóló törv ényjavaslat - amit Kuncze Gábor miniszter úr saját kezűleg írt alá - 158. §ában azt tartalmazza, hogy "a Vjt. 47. §a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 47. § (1) bekezdés. Az Országgyűlési képviselők választásának első fordulóját április hónapra kel l kitűzni". A 160. § rendezi, hogy az országgyűlési képviselők 1998. évi általános választásának első fordulóját május hónapra kell kitűzni. Ezek után, igen tisztelt képviselő úr, nem tudom, hogy mi a koherenciazavar. Az önök által módosító javaslatokkal m egszavazott egységes javaslatban ezeket a kérdéseket rendezte a törvényjavaslat. Kimondja, hogy 1998ban májusban kell tartani, egyébként az alkotmány feljogosítása folytán a külön törvény szerint a következő választásokat már áprilisban kell tartani. Ezek után igen nehéz koherenciazavart találni az alkotmánymódosítás és a választási eljárásról szóló törvényjavaslat között. Ha azt veszem figyelembe - de nem akarom felolvasni, mert az időm kevés , hogy az önkormányzati választásokra októbert írt ez a külön törvény, és a koherenciazavar kiküszöböléseképpen október kerül be az alkotmányba, akkor talán a nem jogász képviselőtársaim is ráébrednek arra, hogy ismét egy rút becsapás áldozatai lettek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zolt án) : Megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak, MSZP. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy kicsit meglepett ez az indulatos hangnem ez ellen a módosító indítvány ellen, mert valóban - ahogy Hack Péter is elmond ta - hosszú időn keresztül hatpárti egyeztetés folyt a választások időpontját illetően. Minden párt egyetértett azzal, hogy rögzíteni kell a jövőre vonatkozóan mind az országgyűlési, mind a helyi önkormányzati választások időpontját. Hogy miért, az mindenk i számára világos volt, nem ismétlem el az érveket. Meg kellett találni azokat a szabályozási megoldási módokat, amelyek lehetővé tették azt, hogy szintén hatpárti megegyezés alapján jövőre, 1998ban májusban legyenek az országgyűlési választások, azt köve tően pedig egy kicsit szélesebb mérlegelési lehetőséget adva a köztársasági elnök úrnak a választások konkrét időpontja kitűzésére, az országgyűlési képviselők választása esetében április vagy május hónap legyen. (22.00) Ezt a legkülönfélébb módon körbejár tuk az új alkotmány előkészítése kapcsán. Az ünnepeket és egyebeket figyelembe véve megállapítottuk, hogy csak ez a hatvannapos határidő ad elegendő mérlegelési lehetőséget arra, hogy sem a nemzeti ünneppel, sem egyházi ünnepekkel kapcsolatban ne sértse se nkinek az ünnepekkel kapcsolatos eljárását, megválasztott magatartását. Ebben nem volt vita. Sőt, olyannyira megegyezés volt a pártok között, hogy az új alkotmány javasolt szövegébe ez be is került. Az alkotmányt módosító törvény, illetve a választási eljá rásról szóló törvény lényegileg ugyanezeket tartalmazta azzal, hogy utólag egészült ki a május hónap az áprilisra vonatkozó javaslattal. Hol van itt a koherenciazavar? Ott, ahol Hack Péter elmondta. Hadd támasszam alá azokat az érveket még eggyel. Van olya n előírása a magyar jogalkotásról szóló törvénynek - és nemcsak a törvénynek, hanem a jogi gyakorlatnak is , hogy a legfontosabb, legalapvetőbb szabályozási tárgykörök a legmagasabb szintű jogszabályban, az alkotmányban legyenek rögzítve. Ha ez lejjebb ke rül, alacsonyabb szintű jogszabályba kerül, ez bizonyos értelemben nem értelmezési, hanem bizonyos értelemben jogforrási és egyéb problémákat vet fel.
