Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
1556 Tudjuk, nagyon nagy szükség van erre a törvényre, elsősorban a borhamisítások megelőzésére, az export fellendítésére, de a hazai borfogyasztók védelme érdekében is, hiszen végül is a megtermelt bornak nagyobb mennyiségét itthon fogyasztjuk el. Egyik ellenzéki képviselőtársunk azt mondta, hogy a kormány a sört preferálja kisebb adóztatással a borral szemben. Ez természetesen nem így van, hisz Sopronban sörgyár is van, és így tudom, meg többen megkerestek korábban, hogy igen magas volt a sör fogyasztási adója, amely elsősorban a gyártókat, de a fogyasztókat is sújtotta. Gondolom, kedves képviselőtársam is észrevette ezt. Sopro nban egyébként évszázados hagyományai vannak a minőség- és eredetvédelemnek. Régen a tűztoronyból nemcsak a lángcsóvák felcsapását figyelték, hanem azt is, hogy nem érkezneke idegen szekerek és nem hoznake máshonnan származó bort a városba. A Belvárosba vezető utak mentén ellenőrző kapuk is voltak. Erre utalnak még ma is azok az utcanevek, mint Előkapu, Hátsó kapu, tehát nagyon szigorúan ellenőrizték ezeket. A hagyományos Kékfrankos mellett a soproni és Sopron környéki hegyközségek területén újabban megho nosodott egyéb fajták is vannak természetesen, de a Kékfrankos a leghíresebb. Ha nem is ezt a régi hagyományt akarja Sopron visszaállítani - ami volt évszázadok óta , de mindenképpen a minőségi borok jó hírnevének, rangjának visszaszerzésére, a minőségi b orfogyasztásra és a borturizmus kialakítására, fellendítésére kezdeményező lépéseket tett. 1996 novemberében Sopronban volt egy találkozó, ahol a magyar borvárosok képviselői találkoztak. Elhatározták, hogy egy egyesületet hoznak létre Magyar Szőlő- és Bor városok Szövetsége elnevezéssel. Ennek az ünnepélyes aláírására éppen holnap kerül sor Tokajban. Talán nem véletlen a helyszín, hisz a régi mondás szerint a tokaji bor a borok királya és a királyok bora. A Sopron környéki hegyközségek aktívan kivették rész üket a törvény előkészítéséből is. Több helyen regionális és országos tanácskozáson is elmondták véleményüket, és ezek nagy része be is épült a törvényjavaslatba. A vörösbor kiváló élettani hatásáról is ejtenék néhány szót. Erről bővebben az Orvosi Hetilap 138. évfolyamának 1997/11. számában lehet részletesen olvasni. Francia tapasztalatok alapján kimutatták, hogy a vörösbor antioxidáns és gyökfogó hatású. Mérsékelt fogyasztás mellett - ami férfiaknál 23, nőknél 12 egység alkoholt jelent, talán deciliterb en egyszerűbb meghatározni valóban: ez 13 decilitert jelent - a megfelelő minőségű vörösbor értágító hatása miatt kedvezően hat a szíveredetű keringési megbetegedések visszaszorításában és az emésztőszervi betegségek megelőzésében. Nem véletlen, hogy azok ban az országokban - Görögország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália , ahol kitűnő minőségű vörösborok vannak, és rendszeresen bár igen kis mennyiségben fogyasztanak vörösbort, nagyon magas az idős emberek, különösen a 80 év felettiek a ránya. Néhány szót a konkrét törvényjavaslatról is szólnék. Nagyon helyesen a szőlőtelepítéstől kezdve végigkíséri a bor és egyéb készítmények előállítását, tárolását és forgalmazását is. Fontos, hogy a telepíthető ajánlott és kiegészítő fajták jegyzékét a hegyközségi tanácsok - a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyetértésével - állítják össze. Szőlőt telepíteni és kivágni a jegyző, vagy ahol már működik a hegyközség, a hegybíró engedélyével lehet. Ők mint engedélyező hatóság járnak el. A borhamisítások elleni fellépést szolgálja, hogy a törvény kimondja a 16. §ban: mustot, illetve bort csak szőlőből szabad előállítani. A készítéshez nem megengedett anyagokat borkészítő és tároló helyiségekben tartani is tilos. A 31. § (6) bekezdésében az alábbi áll: "Hamisít ott bort és annak előállításához szükséges, borászati célból felhasználásra nem engedélyezett anyagot birtokban tartani és tárolni is tilos." Bár sok más gyümölcsből is készül bor - például ribizliből, meggyből , de ezeknél mindig szerepel a "gyümölcs" el őtag is a bor elnevezésénél.
