Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VÁRNAI LÁSZLÓ (MSZP):
1557 A törvényjavaslat részletes útmutatást ad a különböző borkészítési eljárásokhoz is. A szőlő és bor útját végig lehet követni a származási bizonyítvány alapján. Ezt csatolni is kell az OBIhoz benyújtandó forgalomba hozatali eng edélyhez. A forgalomba hozatal részletes szabályai között fontos a 44. § (5) bekezdése, amely kimondja: "Hamisított mustot, bort és borpárlatot forgalomba hozni tilos." A bírság mértéke 20 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet. Talán célszerűbb lett v olna a bírság mértékét a hamisított bor mennyiségéhez viszonyítani, mint ahogy erre láttunk jó példákat korábban az élelmiszer- és a takarmánytörvény tárgyalásánál is. Az elmúlt alkalommal Puha Sándor képviselőtársam itt vörösborral kívánt jó egészséget a hallgatóknak. Én ezt nem teszem, de szeretném még egyszer felhívni a figyelmüket a vörösbor kedvező élettani hatására. S szeretném elmondani azt a mondást, amelyet Bálint Gyuri bácsitól hallottam, s amely így hangzik: "Szeress asszonyt, igyál bort, így érh etsz meg öreg kort." Ezt fontolják meg mindig, kedves képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Várnai László ú rnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. DR. VÁRNAI LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása együttes általános vitájának v ége felé néhány szót indokolt szólni az alföldi borvidékről is. Az alföldi szőlőbortermelő tájon három borvidéket: a csongrádi, a hajósvaskúti és a kiskunsági borvidéket jelöli meg a T/4660. számú törvényjavaslat melléklete. E történelmi borvidéken már a honfoglalást követően is lehetett szőlő, hiszen I. Géza 1075ben kelt levelében a FelsőAlpár vidéken levő szőlőket a garamszentbenedeki apátságnak juttatta. E termőtájon mintegy 50 ezer hektár területen van szőlőültetvény. 1996ban 198 ezer tonna termést szüretelt a vidék, ami a ténylegesen termő 27 ezer hektáron 6,4 tonna/hektár termésátlagnak felel meg. A tulajdonosi szerkezet az elmúlt tíz év alatt az országos helyzethez hasonlóan alakult. E térségben a szövetkezeti időkben is jellemző volt a szőlőterme lés magántulajdona, az állami gazdaságokban is jelentős volt az úgynevezett szakcsoportos telepítésű, de lényegében magántulajdoni jellegű szőlőültetvény, mégis a '90es évektől, főleg a kárpótlások révén, tovább aprózódott a szőlőültetvény szerkezete. (21 .20) A kárpótlási jegyek, vagyonjegyek kereskedelme miatt ma szinte átláthatatlanok a tulajdonosi viszonyok. A szervezettség igénye, a szakmai, közgazdasági átláthatóság is sürgette az intézményrendszer továbbfejlesztését. Az ágazati kutatás, oktatás, elle nőrzés és érdekvédelem meglévő szervezete mellett az 1994. évi CII. törvény megalapozta a hegyközségi szervezet mint ágazati önkormányzat létrehozását. Ennek során az Alföldön ma 75 hegyközség működik 32 ezer taggal. E három borvidéken létrehoztak három he gyközségi tanácsot. E szervezetek megkezdték munkájukat, egyelőre eltérő minőséggel. E borvidéken hatalmas technikai bázis lelhető fel, például 1012 ezer tonna/nap szőlőfeldolgozó kapacitás, 3 millió hektoliter bortárolási lehetőség, 400 ezer palack/órás palackozási kapacitás. Sajnos el kell mondani, hogy a kapacitások jelentős része ma kihasználatlan. Választókerületemben a kiskunsági borvidék kiskunhalasi körzetében a szőlővel és borral foglalkozók körében szinte egyöntetű az a vélemény, hogy a törvényja vaslatot alapos előkészítés előzte meg, a szakma egyeztetett véleményét érvényre lehetett juttatni a törvényjavaslat benyújtása idején, illetve a még függőben maradt kérdések rendezésére nyitott a kormány és a törvényjavaslat
