Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA JÓZSEF (MSZP):
1546 Kö szönöm szépen, elnök úr. Én tévedtem, mert azt hittem, két perc alatt tudok reagálni, de ez nem sikerült. Tehát ezt nem akarom tovább folytatni: a 2000 márka valószínűleg nevetséges összeg egy cégbejegyzésért. A másik kettőből a könnyebbiket venném: az érd ekeltséget említette a képviselő úr, ahol is a szóhasználatot nem is tudom pontosan visszaidézni, de erősen súlyos szavakat használt. Itt a törvény csak azt a módosítást vezeti be a most már lassan hétéves törvényben, miszerint politikus ne kaphasson a beh ajtott pénzből, csak a köztisztviselő. Ha ezzel nem tud egyetérteni a képviselő úr vagy a pártja, akkor nem tudom, mi az, ami ennél triviálisabb megoldás lenne, mintsem hogy mostantól kizárjuk a politikusokat abból, hogy ebből részesedjenek. Maga a helyi i parűzési adó, az anyagköltség kapcsán - ha jól értettem a képviselő úr sarcolást, kiszipolyozást használt ott is - hangsúlyozom, hogy ez a törvény korábban úgy szólt, hogy mindenki a teljes nettó árbevétel után adózik, és az évek folyamán jutottunk egyre k edvezőbb állapotba, előbb az eladott áru beszerzési értékét vonhatták le, aztán az alvállalkozói teljesítményeket - ez '93ban volt , '95ben a biztosítók és a pénzintézetek a kamatokkal kapcsolatos meg a kárfizetéssel kapcsolatos költségeiket. A mostani változtatás pedig egyáltalán nem szipolyozás és kizsákmányolás, hanem egy gazdaságpolitikai döntés. Ha utánagondol a képviselő úr, akkor ha a kereskedőknél megengedtük levonni az eladott áru beszerzési értékét, akkor jogos bizonyos termelőknél is, mert ige n nagy értékű árukat szállítanak be, és esetleg ott csak összeszerelik, lásd Esztergom, Suzuki és a többi, lehetne sorolni a példákat. Tehát ez egy gazdaságpolitikai döntés, ami csak átrendezi az adónak a struktúráját. Másrészt ez a törvény nem arról szól, hogy a parlament kiveti az adót, és aztán azt muszáj beszedni, hanem megteremti a törvényes kereteket az önkormányzatoknak, és azért is tárgyaljuk a három törvényt együtt, mert mind az illeték, mind a gépjárműadó, mind a helyi adó az önkormányzatok bevét eleit növeli, ezért tárgyaljuk együtt. Csak lehetőséget teremtünk, törvényes kereteket, hogy az önkormányzatok bevezessék ezt az adót; tehát ne kivessék, mert az adóhatósági dolog, bevezessék ezt az adófajtát. Itt csak a maximális kulcsot adja meg a törvén ykezés, magyarán ez a törvény. Mivel átstrukturáljuk az adó belső tartalmát, megengedjük levonni az anyagköltséget, ezáltal bizonyos ágazatok teljesen átstrukturálódnak, értelemszerűen azon önkormányzatokban is. Ezért meg kell engednünk azt, hogy magasabb kulccsal operálhassanak. Hiszen ha az anyagköltség után, ami a nettó árbevételben még benne van, adózni kellene, akkor így kevesebb adóhoz jutnának az önkormányzatok. Tehát ugyanazt az adót szednénk be országosan, csak más struktúrában. Ezért gazdaságpolit ikai döntés, és nem adópolitikai döntés, és teljesen azonos marad az adókivetésnek az országos integráltja. Tehát valószínűleg a beszéd írója nem értette meg a törvény lényegét, legalábbis ami a helyi adókra vonatkozó lényege lett volna a törvénynek. Olyas mire reagált, ami nincs is benne a törvényben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Varga József képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről. VARGA JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt E lnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy Szász Domokos képviselő úr után már sokkal rövidebb lehetek, hiszen én magam is szerettem volna reagálni azokra a Kávássy képviselő úrtól elhangzottakra, amelyek egy másik olvasatát mutatták ugyanannak a műnek, ami előttünk fekszik. Hiszen meg vagyok győződve arról, hogy nagyon
