Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA JÓZSEF (MSZP):
1547 könnyen bebizonyítható, tételesen átnézve ezt a tervezetet, hogy itt egyértelműen adó- és illetékkedvezményekről van szó, nem pedig további szigorításokról, adóprésről. Nem akarok külön foglalkozni azzal a kérdéssel, amit a magánpénztárakkal kapcsolatosan Szász Domokos képviselőtársam már kifejtett. Tudni kell azt, bizonyára tudja képviselőtársam is, ha az eredeti jogosult megkapta volna a járadékát a magánpénztárból, az egy adóköte les jövedelem lett volna, ami után adót kellene fizetnie, így az örökös - örökösödési illeték helyett - ezt az itt megállapított illetékhányadot fizeti. Igazából ez valóban kedvezménynek minősül. Ráadásul azzal, hogy amennyiben pénztártagként működik továb b, vagy pedig a saját pénztárába átviszi ezt az összeget - mert meg is mozdíthatja, tehát nem kell feltétlenül ugyanabban a pénztárban hagyni , akkor is jogosult lesz arra az illetékmentességre, amit ez a törvény biztosít a számára. (20.30) Ú gy gondolom, hogy jól illeszkedik ez a javaslat éppen ezért a kormányzat azon törekvéseibe, amelyekben megfogalmazta, hogy lehetőleg minél kevesebb helyen változtasson a jogszabályokon, és a terhek csökkentését jelentsék általában a változtatások. Csak kie gészítésképpen szeretném mondani azt, amit képviselőtársam hozzászólásában nem hallhattunk, hogy a jövőben nem kell például illetéket fizetni akkor sem, ha a személyi igazolványban megszüntetett anyakönyvi adatok igazolásához kell valakinek kivonatot kérni e. Ezen elég gyorsan átszaladt képviselőtársam. Ugyanakkor nem volt még szó arról, hogy kedvezményes illeték fizetésére lesznek kötelezettek azok is, akik az ingatlan mellett járműlízingeléssel foglalkoznak, mert eddig csak az ingatlanlízingeléssel foglalk ozókat illette meg ez a kedvezmény. Úgy gondolom, hogy az illetékekről összességében elég ennyi, mert amit hallhattunk, annak egy jó része valóban olyan illetékhez nyúlt hozzá, ami a magyar állampolgárok többségét a normál életkörülmények között nem érinti . A helyiadótörvényről talán egy kicsit többet, mert ennek van egy olyan vonatkozása, amely számomra azt jelenti, hogy nem teljeskörűen rendeztük azokat a gondokat, problémákat, amelyeket az élet az iparűzési adó területén felvetett. Az egyik ilyen - ezt mondanám először , amivel nem foglalkozik ez a tervezet, hogy Magyarországon megvalósultak adófizetők pénzeiből olyan nagy beruházások, amelyek a lakóhelyen lévőknek elég jelentős bevételt jelenthetnek, illetve az ott működő települési önkormányzatoknak. Ezt úgy teszik, hogy szinte az egész országban vagy nagyobb régiókban fizetjük meg azt az iparűzési adót, amit aztán később a településen felhasználhatnak, tekintettel arra, hogy az iparűzési adó az árba beépül, és a termék szolgáltatási árán keresztül me gfizetjük mindannyian. Úgy gondolom, hogy ilyen helyeken célszerű lenne odafigyelni arra, hogy ezt az adót valamilyen más elosztási szabályok szerint használjuk fel, hiszen - mint említettem - adófizetők forintjaiból épültek legtöbbször ezek a nagyberuházá sok. Úgy gondolom, az lenne az igazságos, ha ezt az adófizetők egyaránt hasznosíthatnák akár a régióban megosztva ezt a bevételt, akár úgy, hogy országosan újraosztva bizonyos hányadát. Ezzel talán elkerülhetők lennének azok a problémák, amelyek felmerülte k az utóbbi időben - például Algyővel kapcsolatban vagy sorolhatnám a többi települést, amelyek korábban önállósodásra törekedtek, éppen azért, hogy ehhez a nagyobb iparűzési adóhoz hozzájuthassanak , és talán ezt a települési szétválást meg tudnánk előzn i akkor, ha az általam most javasoltak egy következő módosításnál bekerülnének az iparűzési adó szabályai közé. A következő kérdés, hogy a most működő iparűzési adó mennyire igazságos, mennyire egyformán osztja szét a terheket a különböző vállalkozók közöt t. Szász Domokos képviselőtársam szólt arról, hogy kezdetben ez egy árbevételadónak indult, és a nettó árbevételből fokozatosan levontunk különböző helyeken különböző tételeket: az eladott áru beszerzési értékét - ez igazából a kereskedőket hozta jobb pozí cióba , később a fizetett kamatokat, illetve a kifizetett károkat - ez
