Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1531 ingatlanértékesítésből szárm azó jövedelméből lakást. Ezt önök tavalyelőtt ősszel megváltoztatták, és azt mondták, hogy nem, fizesse csak be nyugodtan, majd ha megépítette, visszaigényelheti. Ugyanakkor viszont csak 10 százalék forrásadóval terhelik a kivont jövedelmet! Tehát aki elad egy ingatlant, annak a jövedelmét 10 százalékkal - amikor ugyanebben az adósávban 48 százalékos adó terhelte a munkajövedelmeket! Ha ez nem világos, Bauer úr, akkor azt kell mondanom, hogy valami más szakma után kell nézni, mert ez egyértelműen azt mutatt a, hogy van egy kedvezményezett csoport, amelynek a kormány lehetőséget akar teremteni arra, hogy adó nélkül kivonja a jövedelmeket a gazdaságból, és átcsoportosítsa máshova. Ez semmi mással nem magyarázható, ez ezt jelenti! Ugyanakkor, ugyanebből a forrás ból, aki be akar ruházni, az nem teheti meg. Kérem, az nem, nem, fizesse csak be! Logikailag érthető? Nekem csak úgy érthető, ha valamilyen alantas szándék van mögötte, mert egyébként nem. Sem adó, sem politikai szempontból. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder Jáno s) : Szintén kétperces hozzászólásra kért szót Surján László, FideszMagyar Polgári Párt. Megadom a szót. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Egy furcsa dologgal szeretném kezdeni: lesz egy olyan pont, ahol egyetértek Bauer Tamással. Neve zetesen abban, hogy nemcsak a pedagógus vásárol szakkönyvet. Valóban, az a tragikus helyzet állt elő, hogy a munkahelyek nem tudják okvetlenül ellátni az embereket szakkönyvekkel, legyenek azok mérnökök vagy orvosok. Természetesen helyeslem a pedagógusok e z irányú lehetőségeit, nyilvánvalóan a mai nyomorult helyzetben minden szakembernek meg kell adni egy ilyenfajta segítséget, ha közcélra költi a saját pénzét. Na most ez az a bűvszó, amivel érzésem szerint a gyerekkérdésnél is operálni kell. A társadalom é rdeke, hogy új nemzedék legyen - valaha egyes körökben úgy mondták, hogy a munkaerőt újra kell termelni , ez a társadalomnak az érdeke. Aki a saját pénzét erre költi, nevezetesen fölneveli a gyermekeit, annak méltó és igazságos, hogy az állam is melléje a djon. A teljesítményt egy adórendszernek is lehet támogatnia, és az egész gyermekkedvezményrendszer erre a filozófiára megy rá. Ha nem korlátos a rendszer, ha nincs az a pénzügyi plafon, amiről más vonatkozásban Bauer képviselőtársam beszélt, akkor ezen t ovább lehet menni, mert a fejlett adórendszerek egy része ismeri a negatív adó fogalmát. Vagyis azt a helyzetet, amikor valakinek nincs meg a lehetősége, hogy levonja, akkor pozitíve megkapja azokat a pénzeket, és ezzel éppen a legszegényebb rétegek is rés zesülhetnek az adókedvezmény közvetlen hasznából. Van tehát elméletileg létező technika. Az azonban nyilvánvalóan igaz, hogy a szociálpolitika nem helyettesíthető adópolitikával; bár az viszont nem igaz, hogy az adópolitikának nem lehetnek szociális tartal mai. Következésképpen a legszegényebb rétegeken a szociálpolitikának kell segíteni, és ez nem indok az adókedvezmények fölszámolására. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Azt hittem, már elfogytak a kétpercesek, de most hirtelen még egy név jelent meg a monitoron: Bauer Tamás, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. (19.10) BAUER TAMÁS (SZDSZ) :
