Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - CSÉPE BÉLA (Fidesz):
1532 Csak azért kértem utoljára két percre szót, hogy nehogy azzal a tiszteletlenséggel vá doljanak, hogy nem igazán gondolkozom el azon, amit mondanak. Elgondolkodom rajta. Azzal kezdeném, hogy amit Bogárdi Zoltán ellenvet az adórendszernek, arról én nem beszéltem. Az nem kétperces volt az én beszédemhez, hanem az attól független kétperces hozz ászólás a vitához. Hadd ne válaszoljak most rá, mert valószínűleg sok vonatkozásban igaza van - ha elgondolkoznék rajta , van, amivel egyetértek, van, amivel nem, de hadd ne beszéljek most erről. Az alapvita, ami köztünk van: azt gondolom, hogy az értékre ndünk messze nem tér el annyi mindenben, mint azt Pusztai Erzsébet gondolja, csak abban van köztünk különbség, hogy a társadalom értékeinek egy részét lehet az adórendszerben kifejezésre juttatni, és vannak olyan értékek, törekvések, amelyeket egyszerűen t echnikailag helyesebb nem adón keresztül, hanem másképp érvényre juttatni. Ha elgondolkoznék, még fel tudnék sorolni 25 olyan legitim társadalmi célt, amit a legkülönbözőbb eszközökkel előmozdít az állam, és nem az adórendszeren keresztül. Azt gondolom - e bben valóban eltér a véleményünk , hogy technikailag és szociálpolitikai szempontból előnyösebb az adott szűkös keretek között ezt nem az adórendszerben, hanem a juttatások keretében csinálni. Ebben nem értünk egyet, rendben van, csak az legyen világos, h ogy legyen tényleg világos, hol a nézetkülönbség: abban, hogy az adott cél - amivel egyetértünk - megvalósítására én más eszközöket tartok jobbnak, önök pedig úgy gondolják, hogy az adórendszeren keresztül kell ezt is csinálni. Ennyi köztünk a nézeteltérés . Még csak egy utolsó megjegyzés: mint rendes német adófizető hadd mondjam el, hogy nemcsak a pedagógus kap adókedvezményt, hanem ahogy az előbb elmondtam, mindenki, aki szakkönyvet vásárol, és igazolni tudja, hogy munkájához ez kell - ahogy ezt Surján Lás zló is indokoltnak tartotta. Nem függ a szakmától az, hogy vane a német adórendszerben adókedvezmény. Ott ez nem pedagóguskedvezmény, hanem szakkönyvfelhasználók kedvezménye. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik Csépe Béla, FideszMagyar Polgári Párt. Őt követi Orosz István, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak. CSÉPE BÉLA (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadó és társasági adó parlament elé terjesztett módosításai nak együttes általános vitájában két témakörrel szeretnék röviden foglalkozni. Az egyik az egyéni vállalkozások adózása, a másik pedig az előbbi kétperces körben már terítékre került téma: a személyi jövedelemadó gyermeknevelést támogató rendelkezései, ill etőleg az a módszer, amellyel ezt a kérdést legjobban meg tudnák oldani. Ezzel kapcsolatban mindjárt megjegyzem, hogy az előbbi kétperces körben azért nem jelentkeztem, hiszen itt vártam a soromra, és gondoltam, hogy innen is módom lesz reflektálni a témáb an elhangzott gondolatokra. Az előttem hozzászóló Bauer Tamás azzal kezdte, hogy tízéves évforduló van. Ez való igaz, akkor vezették be - az akkori kormányzat, parlament - a személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó rendszerét, ami egy óriási változás volt. Az egyéni vállalkozók adózásával kapcsolatban arra szeretnék emlékeztetni, hogy ez a tíz év az egyéni vállalkozások szempontjából óriási cikcakkok története, mert egyszerűen az adórendszer nem találta a megfelelő helyét, hogy az egyéni vállalkozások adózása hol és hogyan történjen. Emlékeztetek rá, hogy először a társasági adóba tartoztak, hiszen termelők, utána átkerültek a személyi jövedelemadóba, utána jöttek olyan lehetőségek, hogy átjárás, akkor megszüntették az átjárást, de gyorsan visszaállítot ták, mert mégsem jó. Mostanra végül is megszilárdulni látszik ez a kérdés, mivel úgy tűnik, hogy a személyi jövedelemadóban véglegesen ottrekedtek az egyéni vállalkozók. Ezt a kérdést szeretném itt, az általános vitában felvetni.
