Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
1522 vannak ezeknek az őröknek, hogyan tudja a munkáját ellátni; logikailag végiggondolt, és elmegy odáig, hogy az a kényszerítő eszköz, amiről a törvény több esetben beszél, ebben az esetben hogyan valósul meg. T ehát a tervezet első fejezete tárgyalja azt, hogy a fegyveres biztonsági őrség milyen esetben jogosult fegyver használatára. A második fejezet sajnos még ezeket a kritériumokat sem elégíti ki. Ez a fejezet a természetvédelmi őrségről, illetve az önkormányz ati természetvédelmi őrségről szól. Nem is teljesen világos, hogy ezt a két fogalmat miért kell ily mértékben külön tárgyalni egymástól, de végül is ez a mintegy öt paragrafus hosszúságúra sikerült fejezet is két, teljesen elkülönülő részre szakad. A harma dik: ez a bizonyos csősztörvény vagy a mezei őrszolgálatról szóló törvény semmiféle olyan igényt nem elégít ki, amit ezzel szemben - azt hiszem, teljesen jogosan - elvártunk. Azt, hogy a mezőőr fegyverrel, azaz vadászfegyverrel felszerelt, hogy úgymond kén yszerítő eszközöket alkalmazhat, azt hiszem, senki nem veszi komolyan, hogy ez hathat akkor, ha nem szabályozzuk magát a használatot. Milyen esetben, milyen kényszerítő eszköz? Gondoljanak csak bele abba, hogy ma már nagyon jól felszerelt - és itt a felsze reltséget a fegyverre értem - és jogilag nagyon jól felvilágosított bandák járják az országot; tudják, hogy miért mi jár nekik. Ezzel szemben akar odaállítani a kormány egy mezőőrt sprayvel, egy vadászpuskával, ami tulajdonképpen csak súly rajta - még azt sem mondhatom, hogy dekoráció; és nem szabályozzuk azt, hogy ennek a használata hogyan történik. Akkor, amikor az ellő tehenet agyonlövik a mezőn, amikor lekaszálják a paprikát, kocsira rakják, elviszik, és otthon szedik le!? Ilyen esetben arra gondolunk, hogy ez hat? Nem, kérem! Ez így nem tud működni: ez csak arra lehet jó, hogy azoknak járjunk a kedvében, akik nem jogkövető magatartást akarnak tanúsítani - csak erre jó, semmi másra. Mert azokat a gazdákat, azokat a polgárokat, akiknek vagyonuk van, és a kik ezt meg akarják őrizni, semmiféle joggal nem fegyverzik fel - és most itt a fegyvert képletesen értem - semmiféle joggal arra, hogy ezt megtehessék. Ha ez így megy tovább, és ha a kormány ezt így gondolja, hogy az a cél... - amit azt hiszem, mindannyia n vallunk, hogy a mezőgazdasági tevékenység egy jelentős részének, de az állattartásnak mindenképpen tanyákon, a lakott területektől távol kell történnie, mert ott vannak meg a feltételek arra, hogy versenyképes méretű és minőségű legyen, el fog halni, mer t nem lesz ember, aki tanyára ilyen körülmények között, ilyen védelem mellett kimenjen. Egy törvénytől minimálisan elvárható az, hogy kiálljon azok mellé, akik rendpártiak, jogkövető magatartásúak, és a legkeményebb szigorral eljárjon azok ellen, akik nem ezt teszik. Itt lenne az ideje, hogy átmenjen a köztudatba - és ennek az előterjesztésnek is ez lenne a célja , hogy mi jár annak, aki más vagyonát el akarja vinni. Vannak országok, ahol teljesen természetes, hogy fegyverhasználat van. Mit keres egy beker ített kerítésen belül egy csapat valamilyen figura, és még fenyegeti az őrt is? Kérdezem én: miért maradt ki ebből az egész előterjesztésből a bekerített terület? Folytathatnám - nem folytatom; inkább némely logikai bukfencre szeretném felhívni a figyelmet . Készítettem egy táblázatot, azt igazolandó, hogy ez a törvénytervezet abszolút végiggondolatlan, és három különálló egységből összefércelt valami. Először a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr jogait szeretném önök elé vetí teni. Azt mondja a tervezet, hogy átvizsgálási joga van a természetvédelmi őrnek - ugyanez az önkormányzati természetvédelmi őrnek nincs meg; szintén: kutyával erősítheti magát a természetvédelmi őr - az önkormányzati nem; bilincset használhat az egyik, a másik nem; sokkoló anyaggal ugyanez a helyzet; a könnygázzal szintén. Ugyan mind a kettő hivatalos személy, de kérdezem én: miért kell ekkora különbséget tenni aközött a két személy között, aki ugyanazt a természeti értéket kívánja megvédeni azokkal szembe n, akik ezt tönkre akarják tenni? Egyébként nagyon örülnék neki, ha valaki nekem erre választ tudna adni. Mint említettem már az imént, a vagyonőr esetében végiggondoltabb a dolog: a fegyvert használhatja; de a lőfegyver esetében a természetvédelmi őr csak viselheti a maroklőfegyvert - az önkormányzati természetvédelmi őrnek nincs is. A mezőőrnek van ugyan egy vadászpuskája, de tisztázatlan a használat. Emlékezzenek csak arra: nem is olyan régen, pár évvel ezelőtt mekkora vihart kavart
