Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
1521 kezdtük el az általános vitát. Ezt azt jelenti, hogy a tolvajok megint nyertek egy évet. Ez rendkívül szomorú. Maga a törvénytervezet - mint gondolom, az eddigiekből már kiderült - nem tarthat számot a római jog csúcsaira. Tehát nem ez a törvénytervezet lesz az, amire esetleg a későbbiek folyamán majd hivatkoznak. Nem! Ez egy rendkívül silány fércmunka. Azért mondom, h ogy fércmunka, mert a fércelésre is szükség volt, ugyanis három teljesen önálló törvény jelenik meg ebben a tervezetben - csak az összefércelés sikerült valami rendkívül rosszul. Szemmel látható: a politika nem tudta eldönteni, hogy milyen instrukciót adjo n a szakembereknek a törvénytervezet elkészítéséhez. Ezért rájuk bízták, de mindjárt háromra. Jól látható, érezhető a törvénytervezeten egy avatott, vagy nyugodtan mondhatnám úgy, főnöki kéz - ez talán a Belügyminisztérium lehetett , másrészt egy rendkívü l elbizonytalanodott, mondhatnám, a hangját sem nagyon hallató környezetvédelmi, és hogy az agrártárca hangja miért sikeredett ilyenre, azt egyáltalán nem is tudom - talán abban a részben is valami idegenkezűség fedezhető fel. Magáról a koncepcióról: Azt h iszem, elöljáróban le kell szögeznünk, hogy az állam egyik alapfeladata, hogy a polgárai részére biztonságos környezetet teremtsen. Az állampolgár mindezt jogosult megkövetelni az államtól cserébe azért, hogy a törvényeket tiszteletben tartja és adót fizet . A biztonságnyújtás tehát nem elhagyható állami alapfunkció. Enélkül az állam nem működik. Azt is mondhatnám, hogy enélkül az állam fölbomlik. Ha az állampolgár maga kénytelen gondoskodni a biztonságáról, akkor az állam egy funkciótlan légvár lesz, és azt hiszem, hogy nem kell tovább ragoznom, milyen eredményeket okoz. Nem is olyan régen láthattuk ezt egészen közelről. Ez a biztonsági kérdés alkotmányjogilag annyira fontos, hogy az alkotmány 8. fejezete tulajdonképpen csak ezzel a kérdéssel foglalkozik. Ez ek után, gondolom, ennek ellenére nem tekinthető logikai törésnek, ha azt mondom, hogy a biztonságnyújtási kötelezettség nem jelent egyben biztonságnyújtási monopóliumot is az állam részéről, tehát az állam ezt a funkciót átengedheti. Az átengedés határa v iszont nagyon komolyan megrajzolandó. Ez a határ az ellenőrizhetőség és az állami kötelezettség fenntartása. A hatáskörök korlátlan szubdelegálása alkotmányosan nem megengedett. (18.20) Fel kell hívom a figyelmet, hogy az államnak a biztonságszolgáltató fu nkciója kiterjed a magántulajdonra is. Ebben a tervezetben sajnos ez nem érhető tetten - mintha ez a kötelezettség a magántulajdonra nem terjedne ki. Van még egy rendkívül tragikus része ennek a területnek: itt az önkormányzatok terhelését kívánom megemlít eni. Gondoljanak csak arra, hogy az állami feladatot az állam átruházza az önkormányzatra, anélkül, hogy emellé forrásokat rendelne. Itt az államtitkár úr gyönyörűen beszélt arról, hogy az állam ez esetben a csősz költségeinek az 50 százalékát átvállalja. Miért csak 50 százalékát? - ez az egyik kérdés. A másik: a magáncsőszre vonatkozóan ez miért nem így van? Mi a helyzet akkor, ha egy önkormányzat azt mondja: kérem szépen, engem az 1990. évi LXV., az önkormányzatokról szóló törvény arra jogosít, hogy ha az államtól funkciót veszek át, akkor az állam nekem forrásokat adjon. Nekem egy árva vasam sincs arra, hogy egy mezőőrt foglalkoztassak, ebből adódóan nem csinálom meg. A gazdák lesznek kötelezettek ezt megcsinálni, őrájuk viszont az az állami támogatás - a z az 50 százalék, amiről itt az előbb beszéltünk - már nem is vonatkozik. Néhány szót részletesen magáról a törvénytervezetről: a törvénytervezet első fejezete a fegyveres biztonsági őrség működéséről, eszközrendszeréről szól. Annak ellenére, hogy ez a tör vény - mint az előbb már említettem - nem üti meg a minimumot sem ebben a kategóriában, azt kell mondanom, hogy ennek a silány törvénytervezetnek a legjobban kimunkált része ez a rész. Tulajdonképpen - az előbb elmondottak kivételével - ez kereknek mondhat ó; rendelkezik arról, hogy milyen jogosítványai
