Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
1519 őrizni, ne kelljen kiadnia, és a rendőrség tudja őrizni a vagyont. Ez vonatkozik a természetvédelemre, a halőrre, a vadőrre, mindenkire. Tudomásom szerint a vadőr volt az egyetlen erdész, aki fegyverrel járt, mert az erdőben sétálgat, és nem is annyira a rablóktól - és ma a megdézsmálóktó l - féltette magát - vagy egyáltalán , hanem azért, mert esetleg jött egy vadállat vagy valami. Vadászember volt, de a halőrnek, a mezőőrnek s a többinek nemigen volt fegyvere, bilincse és különféle megfélemlítő eszköze, mert arra ügyelt a rendőrség, akko riban ügyelt a csendőrség - később a rendőrség , ezek biztosították a működési lehetőségét, és nem kellett félnie, hogy ha nincs a halőrnél egy 9es revolver, akkor belefojtják a tóba. Eszébe nem jutott senkinek, mert féltek a rendőrségtől. Nem volt olyan , hogy a lőszerraktárt civil kft.s tagok őrizgetik, mert egyszerűen volt katonánk, aki meg tudta védeni a saját objektumait, tudta őrizni. Ez egy kicsit engem emlékeztet arra, nem akarok humorizálni, de ez olyan, mintha azt mondanánk a postásnak, hogy dob d be a levelet a postaládába, és akkor nincs is dolgod, és valaki talán elviszi a levelet. Ez törvénynek látszik, de bebizonyítja a kormánynak azt a tehetetlenségét - és azon belül a Belügyminisztériumét és a Honvédelmi Minisztériumét , hogy egyáltalán ne m áll azon a szinten, amelyen egy jogállamnak állnia kellene. Ez az egész törvény háttere. A másik háttere pedig az, és emiatt aggodalommal tölti el a Kisgazdapártot és a társadalmat is - ha belegondol , hogy megint számolatlanul létrehozunk különféle őrz ővédő kft.ket. Hogy az őrzővédő kft.k vezetői kicsodák, ezt nem akarom részletezni. Leszerelt, régi, megfelelő, megbízható emberek, akik fel lesznek fegyverezve, csapataik lesznek, a fegyverek jóformán ellenőrizhetetlenül kiáramlanak, és a rendőrség, a katonaság mellett most soksok kft. is mind olyan lehetőségekkel rendelkezik, amely nem védi, hanem egy kissé rosszul értelmezve akár a társadalom életét is veszélyeztetheti - a sok ellenőrizetlen fegyver, lőszer, amely ki lesz adva, amelyet mindenki hasz nálhat kényére és kedvére. Ez nemhogy megnyugtatja, hanem elbizonytalanítja a társadalmat, és éppen ezért a Független Kisgazdapárt azt szeretné látni, hogy ez a törvény mibe kerül, hogy mennyi pénzt kell erre áldoznia a költségvetésből az államnak, a mi pé nzünkből, avagy az önkormányzat a részére biztosított anyagi eszközökből, hogy ezeket a különféle őrzővédő kft.ket kibérelje, megbízza, hogy ellássanak bizonyos feladatokat. Azonban azt hiszem, hogy egy jogállamban a robbantások, a betörések, az autólopá sok és az egyéb tulajdon és élet elleni veszélyeztetésért minden esetben a kormányzatnak, a belügyminiszternek, a rendőrségnek kell a felelősséget vállalnia, s azt nem lehet áthárítani különféle kft.kre, különféle fegyveres alakulatokra, mert ez nem össze fogható, nem ellenőrizhető, és eltűnik az állam felelőssége. Az a kedves képviselőtársam, aki ezt úgy közelítette meg, hogy megváltoztak a gazdasági viszonyok, az állami tulajdon helyett magántulajdon lett, és az országunknak más a struktúrája - há la istennek , a piacgazdaságot építjük, és az Európai Unió felé törekszünk, ez mind nagyon szép, de ehhez szükséges egy ütőképes, a társadalom biztonságát szolgáló Belügyminisztérium, szükséges egy ehhez kapcsolódó kemény rendőrség, amely rendet tud tarta ni, és biztosítani tudja az állampolgárok biztonságát. Szükség van egy olyan honvédségre és egy olyan létszámú honvédségre, amely a saját objektumait - a lőszerraktártól kezdve a különböző telepekig - meg tudja védeni, őrséget tud állni, felelősséget tud v állalni, mert ez szolgálja az igazi biztosítékot. (18.10) Ezért - befejezésképpen - a Független Kisgazdapárt ezt a törvényt nem érzi megvalósíthatónak, nem érzi benne azt az erőt, amely majd biztosítani fogja azokat a feltételeket, amelyekben reménykedik a törvényjavaslatot alkotó minisztérium, hanem azt tanácsolja és azt javasolja, hogy ezeket a pénzeszközöket - amelyek, mondom, homályban vannak, és mint képviselőnek, fogalmam sincs, hogy mit jelentenek - csoportosítsa át részben a rendőrség, részben pedig a honvédség részére, és akkor azok végezzék ezeket a feladatokat, akiknek a kötelességük, és ahogyan ez minden jogállamban szokásos.
