Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről: - Bejelentés a Kereszténydemokrata Képviselők Csoportjának létrehozásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
1493 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ennek megfelelően, tisztelt Országgyűlés, soron következik a közhasznú szervezetekről szóló törv ényjavaslat általános vitájának folytatása . Az előterjesztést T/4890. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4890/14. és 611. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. (Zaj.) Megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, Fidesz, aki a múlt hétről elmar adt felszólalását ismerteti tízperces időkeretben. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A FideszMagyar Polgári Párt frakciója figyelemmel követte a törvényjavaslatot, amelyet már úgynevezett nonprofittörvény néven 1994 őszére ígértek. Mi szerettük volna, határozottan szerettük volna, hogyha ez a törvénytervezet sokkal korábban a tisztelt Ház elé kerül. Ehhez az ígérethez képest a törvényjavaslat most, hároméves késéssel került a tisztelt Ház elé, és erre a jelentős kése delemre igazán csak egy magyarázat kínálkozik: a koalíciós pártok egymás között sem tudták megteremteni az egyetértést a szabályozás célja, haszna és funkciója tekintetében. A benyújtott törvényjavaslat magán is viseli az egyet nem értés miatti kompromissz umokat. (Folyamatos zaj.) Tisztelt Ház! A javaslatkészítés különböző fázisaiban több kampányszerű és kampányjellegű társadalmi vitát is rendeztek - 199596 nyara , amelyeken mindig elhangzott az az ígé ret, a javaslat hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerül. A különböző regionális, országos viták és konferenciák a civil szervezetek képviselőinek jelentős energiáit emésztették fel, ma mégis úgy tűnik, hogy a benyújtott javaslat egy olyan új javasl atnak számít, amelynek fogadtatásáról a szektor tényleges és vitaképes szereplőinek ilyen módon korábban nem volt módjukban nyilatkozni. A korábbi javaslatok változásainak végigkövetésekor szembetűnő, hogy jelentős filozófiai, elméleti és gyakorlati korrek ciók történtek a koncepcióban. A korábbi javaslatban az úgynevezett nonprofitfelügyelet elnevezés alatt egy új intézmény körvonalazódott, amely a közhasznúság kritériumának megléte esetén engedélyező és ellenőrző szerepet, vagyis hatósági jogosultságokat kapott volna, a felügyeletet a kormány hozta volna létre - ez a jelenlegi javaslatból eltűnt. Azt is mondhatnám, hogy hála istennek eltűnt. De mi lesz ennek a több mint 50 ezer nonprofitnak mondott szervezetnek az ellenőrzésével és a felügyeletével? Másrés zt a korábbi javaslatban a közhasznúság kritériumait taxatív felsorolás és az ötfokozatú skála írta körül - mármint a közhasznúság kritériumait , a különböző adózási és gazdálkodási kedvezmények, illetve könnyítések a többfokozatú skála szerint differenci álódtak. Ez a jelenlegi javaslatból szintén eltűnt, helyette egy kétfokozatú besorolás és az ehhez kapcsolódó kedvezmények maradtak a szövegben. (15.50) Harmadrészt változás történt abban is, hogy a korábbi javaslatok vitájá ban a szocialista javaslat alapján felbukkant egy nonprofit köztestület fogalma - értsd: a szervezetek által felállított köztestületként , amely mint a szektor önellenőre normákat képezne, ellenőrizné a normáknak megfelelő működést, pénzt, támogatást oszt ana. Ez az elképzelés - szintén hál' istennek - a jelenlegi tervezetben nem öltött testet, de nem tartom elképzelhetetlennek a tisztelt Ház kialakult gyakorlata alapján, hogy akár módosító indítvány formájában megjelenjen. A benyújtott törvényjavaslatban a z elméleti problémákat a következőkben látom: A kívánt terület a rendkívül szerteágazó és bonyolult kérdések szövevényéből összeállt képződményt, az úgynevezett nonprofit szektort kívánja szabályozni. Akkor, amikor számos elméleti vagy annak látszó kérdésk ör nem tisztázódott, bármely e területről folytatott vitát nehezíti az, hogy a tisztázatlan kérdések fogalmi zavarokat, pontatlanságokat, meg nem értést eredményeznek.
