Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
1473 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló, valamint a hegyközségről szóló 1994. évi CII. tör vény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása . Az előterjesztéseket T/4760. és T/4761. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Puha Sándor képviselő úrnak, aki előre írásban jelezte felszólalási szándékát. DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/4760. számú törvényjavaslat a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról - engedjék meg, hogy a későbbiekben röviden bortörvénynek nevezzem , va lamint a T/4761. számú javaslat az 1994. évi CII. törvény módosításáról, vagyis a hegyközségi törvény együttes vitája folyik a parlamentben. S mivel bortörvényről van szó, szeretném, ha nem érne az a vád, hogy bort prédikálok és vizet iszom, ezért ki is cs erélem a vizes poharat. (Megtörténik. - Derültség és taps.) Nehezen is tudnám a két javaslatot különben és az azzal kapcsolatos véleményemet különkülön megfogalmazni - számtalan szállal összekapcsolódott törvényekről van szó. A bortörvény a szőlőbor vert ikumot szabályozza a telepítéstől a feldolgozáson át az értékesítésig; a hegyközségi törvény pedig a szőlőbor céh működéséhez adja meg a törvényi alapokat. Az 1994es hegyközségi törvény volt az első, amelynél Heves megyei, borvidéki képviselőként úgy ére ztem, hogy annak társadalmi vitájában is részt kell vennem, meg kell ismertessem még tervezet formájában azokkal, akikről szól a törvény, azokkal, akiknek érdekében meg akarjuk alkotni, újra akarjuk alkotni az igen régi hagyományokkal bíró magyar hegyközsé gi törvényt. Ugyanezen indokok alapján éreztem úgy, hogy a bortörvény esetében a koncepciót, illetve a tervezetet is ismertetnem kell az érintettekkel, ezért aztán hol szűkebb - tízhúsz ember , hol tágabb körben - ötvenszáz ember előtt - ismertettem és vitattam meg velük a szabályozás lényegét és részleteit, mintegy tíztizenkét helyszínen. A törvények előkészítése és társadalmi vitája véleményem szerint példaértékű volt, hiszen a hegyközségi szervezetek, valamint a Szőlő és Bor Terméktanács a koncepciót és a kész tervezetet is több fordulóban vitathatta meg, észrevételeik, javaslataik beépültek a tervezetbe. Még a parlament elé kerülés után is lehetőség nyílt egy újabb fordulóban módosítások megfogalmazására, amelyeket egy, a szakma, a parlamenti pártok és az előterjesztő képviselőiből álló bizottság öntött szeptember 12én végleges formába, és ezek módosító javaslatok alakjában kerülnek majd elénk. Nézzük akkor most, miről is szól a bortörvény! Három alapelvét emelném ki: a bor szőlőből készül - mondja a törvény; a bor bizalmi termék; és a bor minőségi termék. A 16. § (1) bekezdését idézem szó szerint: "Mustot, illetve bort csak szőlőből szabad előállítani." Hát persze! - mondhatnánk erre. Emlékszünk a régi reklámra? Sokat mosolyogtunk rajta: "Cipőt a cip őboltból!" Tehát bort csak szőlőből. De tényleg ilyen természetes ez? Nyilván ismerik a viccet az öreg borkereskedőről, aki halálos ágyán egy nagy titkot árul el a fiának: Fiam, bort szőlőből is lehet csinálni - mondja neki. (Derültség.) A borhamisítás val ószínűleg egyidős a bor előállításával. A mai modern technikával pedig szinte kémiai úton, egyetlen szem szőlő felhasználása nélkül is lehet "bort" gyártani. Ez aztán olcsóbb is, és az előállítás is kevésbé macerás. Nem kell kapálni, permetezni, nem veri e l a jég, nem támadja meg a szürkepenész és a filoxéra, nem kell alkudni a szőlősgazdákkal. Gyártották és forgalmazták is százezer hektoliterszámra! Ha a hamisítást a szőlősgazdák és a természetes bort előállítók érdekében vissza akarjuk szorítani, minél el őbb meg kell alkotnunk a bortörvényt. Ezen kívül persze más teendők is vannak: szigorúbb és összehangolt ellenőrzés részéről, vagy a Btk. módosítása, ami már szintén megtörtént. Sajnálom, hogy nem került bele a borhamisításhoz használatos eszközök elkobozh atósága, ami a bortörvény korábbi változatában még benne volt.
