Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1471 nyolcmillió forintot tudtak produkálni. Mi azt vállaltuk, hogy amennyit ők tesznek be, annyit tesz be az állam is. Most már vállalnánk, hogy tízszer annyit teszünk be. Nem annyit fogunk betenni, kedves barátaink, hanem több mint 600 millió f orintot. Tehát ha nem indulunk el azon az úton, hogy a minőségi termeléshez, a minőségi áruhoz kötött támogatást preferáljuk, és piaci zavar esetén avatkozunk csak be; ha minőségi áru nem adható el, és ezt törvényileg nem indítjuk el, és nem garantáljuk, a kkor soha nem lesz rend ebben az ágazatban, márpedig enélkül nincs agrárszabályozás; nem lesz minőségi termelés; és nem lesznek módos és jól képzett, valóban hosszú távra is gondolkodó vagy ennek feltételeit magukban hordozó egyéni vagy társas vállalkozáso k. Ezért tartom én ezt nagy jelentőségűnek. Bár annak nem nagyon örülök, hogy a mezőgazdasági bizottságban egyedül kisebbségi vélemény fogalmazódott meg e törvény tárgyalása kapcsán, a költségvetési bizottság viszont egyhangúlag támogatta. Annál is inkább, mert a kisebbségi véleményt megfogalmazók az alternatív javaslataikkal nem álltak elő. Egyébként nehéz is lett volna, mert azon jegyzőkönyv, amelyet aláírtak, alapelveiben a kodifikált szöveget, amelyet az Országgyűlés megkapott, tartalmazta. Azok az indí tványok, amelyek most beérkeznek - és azt hiszem, hogy még ma számíthatunk egypárra - jobbító szándékkal születnek. A kodifikálási folyamat is, úgy látom, mederben tartható. Azt hiszem, hogy a kormány számos módosító indítványt támogatni is fog annak érdek ében, hogy bővüljenek a garanciális elemek, de ezt nem tehetik meg úgy, hogy ne látnánk, hogy ez hová és milyen irányba viszi az ágazatot; hogy ki tudunke menni az európai uniós piacra, meg tudjuke állni ott a helyünket, tudunke vagy nem mennyiségileg é s minőségileg olyan bázist teremteni magunknak, ami hosszú távon biztosítja ennek az ágazatnak a fenntarthatóságát. Ez nem törvényhozási kérdés, hanem egy picikét az agrártársadalom közügye, az agrártársadalom valamennyi szereplőjének: a termelőnek, az érd ekképviseletnek, a kamarának és az agrárszakirányításnak együttvéve. Ha ez az együttműködés hatékony és valóban jó munkát eredményez, akkor nagyobb gondunk nincs; ha - és itt Solymosi képviselő úrra utalnék vissza, teljesen egyetértve vele - politikai pár tcsatározások és választási kampánybeszédek további fő tartalmi elemét fogja képezni, ki segíti ugyan jobban a magyar vidéket és a magyar parasztot, ki az, aki igazán szívből érzi búját és baját, és ezt überelgetve próbáljuk meg itt mondogatni, akkor csak a nagy kiábrándulást fogjuk elérni, mint ahogy egyes vidékeken ez nyilvánvalóan a sorsuk elhagyatottsága miatt elő is fordult. (0.10) És én azt hiszem, hogy az érdekképviseleteknek is elsősorban arra kellene törekedniük, hogy a saját érdekkörükhö z tartozókat e törvény vonatkozásában is eligazítsák, és már most jelezzék feléjük, hogy a költségvetési törvény elfogadását követően milyen rendszerben és milyen támogatottsági formák között tudnak majd gazdálkodni. Nagyon fontos, és ebben a törvényben na gyon sokan fölvetették képviselőtársaim, hogy a támogatottság egzakt mérése, a közvetlen agrártámogatások, a vidékfejlesztés, népességmegtartás hogyan viszonyul egymáshoz. Én itt kérném majd a segítséget. Ugyanis ennek a kodifikálása egyéb törvények felada ta, hogy az alapok egymáshoz érjenek, hogy átláthatóak legyenek, hogy az a pénzügyi forrás, amelyet minden évben a költségvetés ezen célrendszer érdekében, amelyet e törvény tartalmaz, biztosítani fog, mérhető paraméterek szerint kerüljön fölosztásra. Mert itt már egyszer leszögeztük, és ez a törvény nagyon okosan és helyesen, az önök módosítási indítványaival kiegészülve kettéválasztja a piaci és a szociális jellegű támogatások körét; de ennek valóban majd a megjelenési forrása, ennek működtetése, szakigaz gatási leosztása az igazi feladat, és ennek a most picikét bizottsági határozatra - vagy mit ne mondjak, pártkinyilatkoztatásokra - emlékeztető mondatai majd azokban a törvényekben tartalommal megtelhetnek, és ez leképződhet nyilvánvalóan kormány- és minis zteri szintű rendelkezésekre is, és az eredménye azzal a beszámolóval, amire a minisztert ebben a törvényben kötelezik, itt a parlament előtt kell hogy számadásra kerüljön, és ez -