Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
1348 (12.10) Ebből nagyon rövid úton meg lehet állapítani az ingatlanok tulajdonosát is, és ez visszaélésszerű adatfelhasználásnak minősülhet. Tis ztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Brúszel László úr, Magyar Szocialista Párt, szólásra készül Kutrucz Katalin, MDNP. Megadom a szót Brúszel László úrnak. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Bár nem vagyok az alkotmányügyi bizottság előadója - mert nem is állított ilyet a bizottság , azt azért meg kell hogy jeg yezzem itt, több hozzászólás után, hogy az alkotmányügyi bizottság nem állapította meg azt, hogy az Art.nek a vonatkozó, sokat vitatott 11. §a alkotmányellenes. Az alkotmányügyi bizottság azt mondta, hogy tekintettel az adatvédelmi biztos úr alkotmányos aggályaira, úgy fogadja el általános vitára alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot, hogy ezt a megjegyzést, tehát hogy az alkotmányos aggályok esetleg változtatást tesznek szükségessé a törvényjavaslatban, továbbítja az Országgyűlésnek. Ezt azért mondom, mert az egy kérdés, hogy, mondjuk, az MDF képviselője vagy mások azt mondták, hogy alkotmányellenes, többen viszont ezt nem osztottuk ekkora nagy hévvel. Miről is van szó? Az első, amit leszögeznék: az adatvédelmi biztos egyébként megállapította ajánlásában, h ogy az állami adóhatóság a törvényi felhatalmazás alapján, jogszerűen igényel nyomtatványon kiegészítő adatot bizonyos önálló tevékenységet folytató magánszemélyektől, amennyiben bevallott jövedelmük nem éri el a mindenkori minimálbért, a tevékenység gyako rlásának körülményeire, területiszakmai sajátosságokra figyelemmel a pénzügyminiszteri irányelvben évente kialakított összeghatárokat. Ezt az adatvédelmi biztos leszögezte. A biztos kifogása alapvetően arra irányult, hogy az APEH említett nyilatkozata - é s én erről most nem kívánok vitát nyitni - kiterjedt nemcsak az adózó saját adataira, hanem a vele közös háztartásban, illetőleg az általa eltartott személy adataira is. A Pénzügyminisztérium dicséretes gyorsasággal reagált erre az ajánlásra, ezt meg kell jegyezni. Szeptember 3án történt az ajánlás, és máris itt van előttünk a 11. § ebben a törvényjavaslatban. Én magam azt mondtam, ez a megfogalmazás direkte nem alkotmányellenes, azonban nem kellően tisztázott a fogalomfelhasználása miatt, mert azt mondja: "a más személlyel közös kiadása, ráfordítása, befektetése". Ez alkalmat adhat arra, hogy az APEH vagy más állami adóhatóság erre hivatkozva esetleg olyan adatokat is kezeljen, ami valóban nem szorosan szükséges az adott adózónak az adóvizsgálatához. Ezért ebben a vonatkozásban módosítani kell a törvényjavaslatot, én ezért tartottam általános vitára alkalmasnak - velem együtt egyébként az alkotmányügyi bizottság legtöbb tagja. Tisztelt Országgyűlés! Azonban azt is figyelembe kell venni, bármennyire is védhe tők - és védeni is szükséges - az adózóknak az érdekei, azon adózók érdekei, akik valamilyen szempontból az adóhatóság figyelemkörébe kerültek, arra is tekintettel kell lenni, akik viszont tisztességgel, rendesen adóznak, és befizetik az adót az államkassz ába. Mindnyájan tudjuk azt, hogy ezek vannak többségben. Ez viszont egy alkotmányos kötelezettség, hogy mindenki jövedelem- és vagyonarányosan fizesse meg az adót. Ezért az adóhatóságnak valóban nehéz a munkája akkor, amikor valakitől - mint ahogy felhatal maztuk a 60. § (7) bekezdésében - az összes jövedelme felhasználását kéri. Márpediglen ha összesjövedelemfelhasználásról van szó, akkor számot kell adni arról is, amit saját maga költött el, de arról is, amit mással együtt költött el. Az egy más kérdés, h ogy nem arra van szüksége az
