Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1347 rendelkezéseket is beterjeszt, mert nem érdekli, hogy egy demokratikus jogállamban bizonyos jogszabályokat sajnos a kormánynak be kell tartani, és be kell tartani a kormánypárti képviselőknek is - bármennyire is a sza vazások eredményeképpen jelenleg többségben vannak az Országgyűlésben. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat céljával alapvetően mindenki egyetért. A közterhek arányos viselését el kell érni, ehhez az adóhatóságnak megfe lelő fegyvereket is kell adni, de nem olyan fegyvereket, tisztelt képviselőtársaim, amelyeket itt az önök szocialistaszabaddemokrata kormányzata javasol. Nem lehet olyan törvényjavaslatot beterjeszteni, amely az országgyűlési biztos intézményének tekintél yét súlyosan sérti. Ha még visszaemlékeznek, a korábbi parlamenti ciklusban igen sokan az akkori ellenzék tagjai közül üdvözölték, hogy létrejön egy olyan jogintézmény, az országgyűlési biztosi jogintézmény, amely alapul szolgálhat arra, hogy a kormányzati többséggel szemben a kisebbség jogait meg lehessen védeni. Mondták ezt akkor az akkori ellenzéki politikusok, akik most kormánypárti politikusként kétségbe vonják Gönczöl Katalin biztosnak azt a jogosítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon, kétség be vonják az adatvédelmi biztosnak azt az ajánlását, amelyben megállapította, hogy a Pénzügyminisztérium, az APEH korábbi eljárása, illetőleg ennek a beterjesztett törvényjavaslatnak a 11. §a alkotmányellenes. Ugye, mennyire megváltozik a politikai mental itás, ha valaki - korábban ellenzékből - átült a kormánypárti padsorokba! Az adatvédelmi biztos úr az alkotmányügyi bizottság ülésén nagyon részletesen érvelt, hogy a 11. § alkotmányellenes. Három olyan részt is felsorolt, amely égbekiáltó törvénytelensége t jelent. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ha ez a törvényjavaslat azt mondja ki, hogy az APEH minden olyan adathoz hozzáférhet, amelyet törvény nem tilt, akkor nagyon plasztikusan fogalmazott az adatvédelmi biztos úr, amikor azt mondta: lehetséges létrehoz ni egy nemzetbiztonsági hivatalt, az APEHből lehet nemzetbiztonsági hivatalt csinálni, de ha ez a jogalkotó célja, akkor szíveskedjenek ezt jobban megfontolni, és egy alaposabb előterjesztést az Országgyűlés elé tenni. De nyilvánvalóan nem lehet ez a célj a, hiszen ilyen korlátlan felhatalmazásra a korábbi diktatúrák idején lett volna lehetőség. Akkor, amikor Magyarország nem vitásan csatlakozni akar az Európai Unióhoz, egy ilyen korlátlan felhatalmazással soha nem fognak minket felvenni. Úgyszintén, igen t isztelt képviselőtársaim, minden nyilvántartást felhasználhatóvá kíván tenni ez a törvényjavaslat az APEH számára. Ne haragudjanak, hogy ezt mondom: nevetséges! Nevetséges ez az elképzelés akkor, amikor jól tudjuk, hogyan és milyen módon használtak fel kor ábban nyilvántartásokat az állampolgárok kárára. Az APEHnek éppen elég jogosítványa van ahhoz, hogy eljárjon az adóelkerülőkkel szemben, csak az lenne az igazi, ha mindegyikkel szemben eljárna. A társadalomban a jogos elégedetlenséget nem az váltja ki, ho gy az APEHnek nincs megfelelő eszköze, hanem az, hogy a társadalom többsége előtt nyilvánvaló, hogyan és milyen módon keletkeztek a nagy vagyonok, azonban az APEH ezekkel a személyekkel szemben nem jár el. A jelen törvényjavaslatot ezen ominózus inkriminá lt rendelkezése miatt nem lehet támogatni. Még ha módosító indítványokkal megpróbálják az alkotmányellenességet kiküszöbölni, akkor utólag önök is be fogják ismerni, hogy egyáltalán általános vitára sem lett volna szabad bocsátani ezt a javaslatot mindaddi g, ameddig a kormány ezeket a rendelkezéseket nem veszi ki ebből a törvényjavaslatból. Mellékesen még utalni szeretnék arra - mert nem kapott kellő hangsúlyt , hogy ez a javaslat egy törvényről szól, amely még meg sem született, nevezetesen ez a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelephelyéről s a többiről szóló törvény. Erre tartalmaz rendelkezést is. Talán be kellene várni, hogy az a törvény megszülessen. Másrészt pedig az adatvédelmi törvénnyel ellentétesnek tartom még azt, hogy a jelzál oghitelezés kapcsán a bankok olyan adatokhoz hozzáférhetnek, amelyek az ingatlanok forgalmi értékére vonatkoznak.