Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1330 Megköszönöm Rózsa Edit képviselő asszon y felszólalását. Most szólásra következik Lezsák Sándor úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, őt követi majd Filló Pál, a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedve s Képviselőtársaim! Akik itt, ebben a teremben ülünk, többségében - akár ellenzéki, akár kormányzópárti oldalon - az elmúlt esztendőkben magunk is részesei voltunk valamilyen formában a civil szerveződésnek. Akár a '7080as esztendőkben a tilalom és a tűr és határán, akár a '80as évek végén szabadabbnak tűnő lehetőségek közepette, akár a '90es évek elején, különféle alapítványok, egyesületek, különféle karitatív szervezetek szerveződésénél ott voltak az ellenzéki és a kormányzó pártok képviselői is. Éppen ezt kérem számon a törvényen, az empátiakészséget, azt, hogy érezzük, mit is jelent akár ma, vagy mit jelentett korábban - de mit jelent ma - egy városban, egy kistelepülésen akár népdalkört szervezni, akár egy helytörténeti, honismereti egyesületet létre hozni és működtetni, mit jelent egy helyi újságot alapítványból működtetni, és sorolhatnám tovább a különféle, itt a bizottsági jelentések alapján jól megfogalmazódott hiányosságokat is. (A jegyzői széket dr. Kávássy Sándor foglalja el.) Jómagam az elmúlt esztendőkben a népfőiskola szervezésével szerezhettem olyan tapasztalatokat, amit nyilván joggal kérek számon egy törvénytől; abban egyetértek a kormányzó pártok, ellenzéki pártok képviselőinek megszólalásaival, hogy rendkívül fontos jövőformáló törvény sz ületik, vagy pedig éppen e törvény odázza el azokat a jogosan megfogalmazott igényeket, amelyeket az előbbiekben is hallottunk, hogy rend és biztonság legyen ezen a területen is. A törvénynek azzal a céljával egyet lehet érteni, hogy fogalmilag szabályozza a közhasznúság tényét, és így a közhasznúsághoz kapcsolódó állami támogatási rendszer a továbbiakban automatikusan járjon a közhasznúnak elismert szervezetnek. Helyes, hogy a bíróságok feladata a közhasznúvá nyilvánítás, illetve a közhasznú szervezetek kö réből való törlés. Egyet lehet érteni a törvény másik céljával is, miszerint kampánypénzek ne részesülhessenek állami adótámogatásban. Ugyanakkor kifogásolható, hogy a közhasznúság meghatározása kizár minden politikai kapcsolatot. A törvénytervezet a pártp olitikai tevékenységet is kizáró oknak tartja a közhasznúság kategóriájában, és az a gyanúnk, hogy ez minden olyan tevékenységet meghiúsíthat, amely a politikával, pontosabban a politikai kultúrával kapcsolatos - ez pedig súlyos hiba. A demokrá cia Magyarországon még viszonylag új, és még bőven van feladatunk a politikai kultúra fejlesztésére. (10.40) Ne csak a pártok kampánypénzeire gondoljunk, mert azt még egyszer hangsúlyozom, hogy az adóbevételekkel támogatott kampányokat szigorúan ki kellene zárni. De gondoljunk arra, hogy sorsformáló közérdek, hogy képzett, művelt, tehetséges emberek legyenek a politikusok. Olyan oktatásoknak, képzéseknek a szervezése, amelyek ebbe az irányba hatnak, elemi érdeke az egész magyar társadalomnak, és ez támogata ndó, hiszen a politikus nagymértékben meghatározza a helyi közösségben, illetve az országban az életet, az állampolgárok egymás közötti viszonyát, jövőnket, a kívánatos jövőt. Különféle alapítványi szervezésekben éveken keresztül szolgálták és szolgálják m a is a mai magyar politikai kultúra fejlődését oktatásokkal, képzésekkel, például önkormányzati képviselők képzésével, konferenciák, értekezletek és más rendezvények szervezésével. Vagy a könyvkiadás tekintetében a politikai tárgyú irodalomból minden alapí tvány vagy egyesület azt választja kiadásra,
