Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1329 kezdeményezéseknek azonban többnyire sikerült megkerülniük a korlátozó rendelkezéseket. Persze a kormányok nemcsak tiltották, hanem támogatták is a hozzájuk ideológiailag közel álló egyesületek létrejöttét. Ez a tendencia az államszocialista periódusban is tovább élt, csak éppen a tiltás sokkal határozottabbá vált, a támogatás pedig lanyhult. Az egyesületi élet nagy visszaesését jelzi, hogy az egyesületek száma 1982ben már a felét sem érte el az 1932ben re gisztrált számoknak. Gyökeres fordulatot hozott az 198990es politikai átalakulás. Az 1989. évi egyesülési törvény megteremtette az egyesülési szabadság demokratikus normákon alapuló jogi garanciáit, melynek elfogadtatásában egyébként nagy szerepe volt a Szabad Demokraták Szövetségének, amely mint civil szerveződés is közreműködött a politikai átalakulásban, az államszocializmus lebontásában. E politikai fordulat következtében a szektor viharos fejlődésnek indult, amely napjainkban is tart, bár a növekedés i ütem fokozatosan csökken. Úgy gondolom, hogy e rövid történeti visszatekintésre érdemes volt kitérni, megállni, hiszen ez egyértelműen igazolja, hogy a stabil demokráciák feltétele az erős civil szektor megléte. Tisztelt Ház! A rugalmasan, olcsóbban, hat ékonyabban, szakszerűbben működő közhasznú szervezetek funkcióikat tekintve egyben a merev társadalmi keretek fellazítói is. Tevékenységükkel szolgáltatások hiányát pótolják, választékbővítést kínálnak. Egyes intézkedések melletti vagy elleni fellépésük a változást segíti elő. E szervezetek jellegüknél fogva döntéseikben, munkamódszereikben sokkal szabadabbak, ennélfogva sokkal rugalmasabban tudják kezelni a társadalomban felmerülő problémákat, szükséghelyzeteket. Újítási képességük gyakran a problémákra ad ott teljesen új és eredeti megoldásokban nyilvánul meg. Egy életképes társadalomnak állandóan szüksége van határozott, független újítókra. Alapvető fontosságú a problémák megválaszolására alkalmas új válaszok kigondolása és kipróbálása, de az önkéntességen alapuló közhasznú szervezetek fontos vállalt feladata, hogy elősegítse társadalmunk egyes értékeinek megőrzését is. Egész természetük, sajátos felépítésük, céljaik és speciális tevékenységeik alkalmassá teszik őket a kezdeményezés, az önkéntes szolgálat, a részvétel, a pluralizmus fogalmainak előtérbe helyezésére és terjesztésére. A közhasznú szervezetek a kisebbségi érdekek védelmével és leginkább a nincstelenek szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos demokratikus elvek legelkötelezettebb támogatói. Ha pedig az állampolgár felől közelítjük meg, a közhasznú szervezetekről szóló törvény egy olyan demokratikus alapelvet biztosít folyamatosan, hogy az állampolgár joga és egyben kötelessége, hogy beleszólhasson az életfeltételeit befolyásoló döntésekbe, és e hhez maga válassza meg a formát, vagy hogy lehetővé teszi az állampolgár számára, hogy igényei, szándéka és ízlése szerint válasszon. Befejezésül még valami, amit mi, szabaddemokraták nagyon fontosnak tartunk: az állampolgárok, akik életre hívták szabadság uk kis köreit, tették mindezt azzal a szándékkal, hogy szűkebb, tágabb környezetük problémáit maguk megoldják. Tették ezt azért is, hogy a polgár és az állam szerves találkozását biztosítsák. Ezzel azt mondjuk, hogy miközben segíteni és támogatni kell az á llampolgárok kezdeményezéseit, tisztában kell legyünk azzal, mindez nem helyettesítheti az állam ellátási felelősségét. Igaz ez még akkor is, ha tudjuk, a szektor evolúciója nem állt meg, és az átmenet hordalékaitól lassan tisztulva egyre nagyobb szerepet játszik majd az állami szerepek kiváltásában. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény ehhez jó alapot teremthet. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
