Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - RÓZSA EDIT (SZDSZ):
1328 biztosítani kell. A Szabad Demokraták Szövetsége ezért kezdeményezte már 1990ben, majd kormányra kerülésekor rögzítette, s most támogatja a Művelődési és Közoktatási M inisztérium által benyújtott törvénytervezetet, amely keretet biztosít a közhasznú szervezetek működéséhez. Mit vár a szabaddemokrata frakció a törvényi szabályozástól? 1. Teremtsen egyértelmű, világos és rendezett viszonyokat a szektor számára 2. biztosít son széles nyilvánosságot ennek működéséhez 3. rögzítsen szigorú összeférhetetlenségi szabályokat annak érdekében, hogy a politikai és a civil szektor ne keveredjen össze 4. szolgálja a kínálat bővítését a közszolgáltatások terén, ezáltal javítva a társada lmi szükségletek kielégítését 5. tegye lehetővé a közpénzek, adományok felhasználásának ellenőrizhetőségét, s garantáljon kiszámíthatóan, stabilan differenciált kedvezményeket a közhasznú szervezetek számára 6. végül teremtse meg a jelenlegi szabályozatlan ságból is adódó visszaélések csökkentésének feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a kormányprogram egy újabb ígérete teljesülhet a tisztelt Ház támogatásával. A szabaddemokrataszocialista koalíció által az államháztartási r eform egyik fontos elemeként is előirányzott törvény meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, a közhasznú szervezetek működésének és gazdálkodásának rendjét, valamint a nyilvántartások ra vonatkozó szabályokat. Különösen fontos ez, hiszen a jelenleg még e szervezetek alapítását és működését szabályozó több törvény nem húz világos választóvonalat a három szektor - a nonprofit, az állami és a piaci szektor - közé. A jelenlegi szabályozás u gyanis nem tiltja a profit utólagos szétosztását, így például megszűnő közhasznú társaságok vagyona akadálytalanul átkerülhet a piaci szektorba. Ma még a bírósági bejegyzést követően semmi garancia sincs a szervezetek adataiban bekövetkező változások nyomo n követésére, és esetleges az a nyilvánosság, amely révén például tájékozódhat az állampolgár. Ez az állapot tarthatatlan, ma már gátolja a szektor '90es években megindult nagymértékű fejlődését. (10.30) Az egyértelmű szabályozás hiánya ma már akadá lyozza a szervezetileg a kormányzattól, a politikai pártoktól, egyházaktól független, önkéntességre épülő, intézményesült, nem haszonszerzést szolgáló szervezetek, egyesületek működését, melyek a demokráciák lényeges tényezői, amelyekben a társadalmi szoli daritás eszméje nyilvánul meg. Tisztelt Ház! Amikor ezt a törvényt vitatjuk, fontos ezt is tudatosítanunk, mert a polgári fejlődés előmozdítását is szolgáljuk, hiszen a mai értelemben vett egyesületek a polgárosodás termékei. Mint ilyenek Magyarországon cs ak a XVIII. század végén és a XIX. század elején indulhattak fejlődésnek, és itt talán érdemes egy rövid időre megállnunk és visszatekintenünk. A XV. század végéig az önkéntes szektor magyarországi fejlődése nem sokban különbözött a más európai országokban tapasztaltaktól. A további fejlődést hosszú időre ugyan visszavetette a kiegyensúlyozatlan belpolitikai helyzet és az ország területén zajló háború, majd a XIX. század első harmadában a polgári fejlődés eredményeként az egyesületi élet is fejlődésnek indu lt. 182548 között jöttek létre az első olvasókörök, polgári körök, egyletek, tudományos egyesületek. A '48as szabadságharc bukását követően az egyesületek többségét betiltották. A kiegyezés után újabb lendületet kap a társadalom önszerveződése, s a polit ikai viszonyok stabilizálódása jótékony hatást vált ki az egyesületi életre. Az egyesületek számának növekedése ettől kezdve egészen a második világháborúig folyamatos volt, s bár az egyesülés teljes szabadsága 1919ben a Károlyikormány idején alig több m int két hónapig volt biztosított, az állampolgári
