Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1325 itt forrást azért enged át az állam e szektorba, mert olyan közszolgáltatásokat vásárol meg vele, amelyet saját pénzéből nem lenne lehetősége. Fontosnak tartjuk, hogy ez a mostani szabályozás az adótörvényeket is befolyásolja a par lamenti vitában. Tisztelt Országgyűlés! A csaknem 50 ezer szervezet döntő többségét jelentő tisztességes szervezetek védelme érdekében fontosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat zárja ki a visszaélés lehetőségeit, ezért állapítson meg bizonyos működési össz eférhetetlenségi szabályokat. Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan azért néhány más elvárást is meg kell fogalmazni. Az egyik ilyen, hogy ezek az összeférhetetlenségi szabályok megítélésünk szerint nem lehetnek szigorúbbak, mint az állami vagy a piaci szervezetek re megfogalmazott elvárások vagy szabályok; alkalmazhatóknak, ellenőrizhetőknek kell lenniük, és egyszerűbbeknek kell lenniük a kis szervezetek számára. A kis szervezetek alatt nagyon egyszerűen azon szervezetcsoportot értem, amelynek az éves bevétele nem haladja meg az egymillió forintot - ez egyébként a szervezetek kétharmada. Meggyőződésünk, hogy itt egyszerűbb adminisztrációs, nyilvántartási, gazdálkodási szabályokra van szükség. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a meglévő kiskapuk bezáruljanak a viss zaélni szándékozók előtt. Megítélésünk szerint a törvényjavaslat pontosításra, kiegészítésre szorul több ponton. Az egyik a közfeladatok kihelyezésének szabályozása, ahol ösztönzést kell hogy adjunk az állami, önkormányzati szerveknek, másrészt pedig meg k ell fogalmaznunk azokat a kötelezettségeket, amelyek szerint az állami, önkormányzati szerveknek a civil szervezetek számára hozzáférhető forrásokat nyilvánosságra kell hozniuk. A törvényjavaslat sajnos nem teszi lehetővé a szektor önigazgató szervének lét rejöttét. Manapság már természetes, hogy akár az állami közszférában, akár a gazdálkodói szférában léteznek szakmáknak önigazgató szervei. Mi is úgy gondoljuk, hogy szükség van egy közhiteles adatbázisra e szektorban, szükség van a költségvetési támogatáso k elosztásának szakmai, decentralizáltabb megoldására, szakértői hálózat működtetésére, konfliktuskezelésre, minőségbiztosításra, képzésfelügyeletre. Ezért támogatjuk, hogy a törvényjavaslat egészüljön ki egy olyan, a közhasznú szervezetek köztestületének létrehozására vonatkozó fejezettel, amely lehetővé teszi a szektor önigazgatását. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül: a Szocialista Párt a részletes vita végéig bárhonnan, bármilyen irányból érkező módosító indítványokra nyitott. Igényli és várja az érinte ttek véleményét, az érdekegyeztető fórumok álláspontját. Nyitott a szükséges módosító, pontosító javaslatokra, mert meggyőződésünk, hogy a civil szervezetek képviselői nélkül, ellenükre nem alkothat jó törvényt az Országgyűlés. Köszönöm a figyelmüket. (Tap s a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Csizmár Gábor képviselő úr felszólalását. Most felszólalásra következik Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről; őt követi majd Rózsa Edit, Szabad Demokraták Szövet sége. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslatot - tehát a tevékenység kedvezményeiről, a közhasznú szervezetek típ usairól, felügyeletükről, nyilvántartásba vételükről és gazdálkodásukról készített törvényjavaslatot - meglepő módon a művelődési és közoktatási miniszter úr terjesztette elő. Ez azért meglepő, mert egy tipikusan gazdasági törvényről van szó, olyan törvény javaslatról, amely sok szempontból a társasági törvénnyel rokonosítható; másrészt azért szokatlan a Művelődési Minisztérium koordináló szerepe, mert ez azt sugallja, mintha csak kulturális szervezetek szabályozására kerülne sor, holott a közhasznú szerveze teknek a gazdaságban is igen fontos szerepet kell betölteniük.