Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
1324 Milyen elvárásaink lehetnek a törvénnyel kapcsolatosan? A Szocialista Párt, egyetértésben a civil szervezetek képviselőivel, azt várja el, hogy a törvény ne a szervezeteket akarja megregulázni, hanem az állam saját viszonyát fogalmazza meg ehhez a rendkívül színes és nagy teljesítményekre képes szervezetcsoporthoz. Teremtsen stabil, átlátható, jogi, gazdasági körülményeket, szabályokat a valóban közhasznú tevékenységet folytató, valóban nonprofit elven működő, és a n yilvánosság előtt tevékenykedő és gazdálkodó szervezeteknek. A közhasznú szervezetek átlátható körülmények között jussanak a mainál több közpénzhez. Ha megengedik, ezt a mondatot egy kicsit argumentálnám. Tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek 1 forint értékű állami pénzből 5 forint értékű közszolgáltatást szerveznek, bonyolítanak le, én úgy gondolom, kitűnő beruházás az állam részéről ebbe a szektorba forrásokat átcsoportosítani, mert hiszen hol van ma Magyarországon olyan lehetősége az államnak, ahol 1 forint értékű befektetésért 5 forint értékű teljesítményt, szolgáltatást lehet elérni. S fontos elvárás, hogy e törvény vonatkozási pontul szolgáljon minden más olyan törvényhez, amely a szervezetek életét, gazdálkodását szabályozza, mint a polgári törvén ykönyv módosítása, az adótörvények, az egyszázalékos törvény, a költségvetési törvény és a szaktörvények. Nem lehetnek tehát másmás kedvezményezett listák különböző törvényekben, mert a jogalkalmazó nem értheti, hogy mikor, miért tekintünk valamit közhasz núnak. Üdvözölendő ezért, hogy a törvényjavaslat inkább kerettörvény, mintsem kódexszerű szabályozás. Nem lehet elvárásunk, hogy a szervezetek tevékenységének, gazdálkodásának most komplex szabályozását adjuk, de elvárás lehet, hogy mint kerettörvény tegye lehetővé a szervezetekre vonatkozó szabályok ellentmondásainak megszüntetését és harmonizálását, és tisztázza azt, hogy az állam milyen paraméterekkel jellemezhető szervezeteknek enged át adó, vám, illetékbevételeket, ad át szolgáltatást, üzemeltetést a z állami, önkormányzati feladatellátási kötelezettség mellett, és nyújt rendszeres vagy alkalmi támogatást. A Szocialista Párt képviselőcsoportja ezen elvárások alapján közelít a törvényhez, és e logika mentén fogják képviselőtársaim a módosító indítványai kat benyújtani. Képviselőcsoportunk fontosnak tartja a törvényjavaslat azon szándékát, hogy a naponta használt fogalmakat tisztázzuk, a közhasznúság kritériumait próbáljuk egészen precízen, aprólékosan megfogalmazni. (10.10) Tisztázzuk tehát, hogy mit is j elent a közhaszon, a közérdek, a közcél, amit különböző törvényekben váltakozva használunk, és a joggyakorlat is bizonytalan ebben! A magunk részéről helyesnek tartjuk, hogy nem egy változó, egy jellemző, egy függő tétel alapján próbáljuk meg e szervezeteg yüttest jellemezni, hanem legalábbis három olyan jellemzőt foglal össze a törvény, amellyel megkülönböztethetők e szervezetek a piaci szervezetektől vagy az állami szervezetektől. Az egyik ilyen a közhasznú tevékenység, amelynek listáján nyilván lesz még v itánk a részletes vita szakaszában. A másik a profitszétosztás tilalmának érvényesülése, amely bizonyos értelemben a szervezetek működési módját határozza meg. A harmadik ilyen a nyilvános működés, amely - mint a világon bárhol körülnézve, általános gyakor latként értelmezhető - megítélésünk szerint az egyik legfontosabb ellenőrzési eszköze is ugyanakkor a civil szektor működésének. Támogatjuk azt az alapelvet, amely szerint a törvény előtt minden szervezet egyenlő. A magunk részéről fordulat értékű változás nak tartjuk ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy eddigi törvényeink, szabályaink szervezeti formához, szakmai lobbykhoz, az alapítók kilétéhez szabtak bizonyos kedvezményezettségeket, privilégiumokat. Ezzel szakít ez a törvényjavaslat, egységesen világ ossá téve: teljesen mindegy, ki alapította, teljesen mindegy, hogy milyen szervezeti formában működik, és teljesen mindegy, hogy az államtól milyen közelségben vagy távolságban van a szervezet, az egységes kritériumrendszer kell hogy érvényesüljön rá. Font osnak tartjuk, hogy a törvény legyen egyértelmű abban a tekintetben, hogy az állam milyen adó, illeték, vámbevételeket enged át a szervezeteknek. Nem kedvezményekről van tehát szó, szándékosan átengedett bevételekről beszélek, abban az összefüggésben, am it az elején említettem:
