Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VEÉR MIKLÓS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
1322 társadalmi szolidaritás ideája ölt testet ezekben a szervezetekben, azé a társa dalmi szolidaritásé, amelyre oly nagy szükség van ahhoz, hogy az emberek otthonosnak érezzék a társadalmat, amelyben élnek; azé a szolidaritásé, ami nélkül menthetetlenül darabjaira hullik minden társadalom. Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári szabadság v iszonyai is erősödnek, ha a nonprofit szektorért teszünk, hiszen ennek a szférának az erősödésével növekszik az adott közhasznú tevékenység társadalmi és csökken az állami hatósági jellege. Ráadásul a közfeladatok, közszolgáltatások és egyéb közhasznú tevé kenységek hatékonyabban is láthatók el olyan szervezetek keretei között, amelyek biztosítják a civil társadalom fokozottabb szerepvállalását. Tisztelt Ház! Fontos szempont, hogy a törvényjavaslat a világnézeti semlegesség talaján áll, az alapító és a szerv ezet világnézeti elkötelezettségétől függetlenül, tehát mindenféle megkülönböztetés nélkül minden olyan szervezet számára elérhetővé teszi a közhasznú státuszt és az azzal járó előnyöket, amelyek a törvényben rögzített közcélokat szolgálják. Tisztelt Képvi selőtársaim! Az a várakozáson felüli intenzitás, amivel az adófizetők rámozdultak például a személyi jövedelemadó 1 százalékával való rendelkezés lehetőségére, jelzi, hogy a nonprofit szféra élvezi a társadalom bizalmát. Annak ellenére, tisztelt Ház, hogy kormányzati ellenkezés miatt az egyszázalékos törvény az utolsó pillanat után és jelentős ellenkampány közepette született meg úgy, hogy rákészülni nem is maradt idő, 1 millió 286 ezer, tehát minden harmadik adófizető élt az szja 1 százaléka közcélú felajá nlásának lehetőségével. Ez megközelítően kétmilliárd forintot jelent. Megközelítően tehát kétmilliárd forintot ajánlottak fel közel 16 ezer kedvezményezett részére. Tisztelt Ház! A társadalmi szolidaritás, a szabadság és hatékonyság, valamint az áttekinthe tőség szempontjain felül ez a polgári bizalom is azt jelzi számunkra, hogy nemcsak szükséges, hanem érdemes is javítani a nem nyereségorientált szervezetek működésének feltételrendszerét, ezért megismétlem: az emberi jogi bizottság egyhangúlag támogatja a szabályozást, annak alapelveit és irányait. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Veér Miklósnak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. (10.00) VEÉR MIKLÓS , a foglalkoztatási és munkaügyi biz ottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága az 1997. szeptember 30án tartott, közel másfél órás ülésén vitatta meg a közhasznú szervezetekről szóló T/489 0. számú törvényjavaslatot. Megjegyzem, hogy eredetileg nem voltunk kijelölt bizottság, mi magunk kértük, hogy foglalkozni kívánunk a törvénytervezettel, hisz' a munkaügyi szervezetek is nagyon várták ezt a szabályozást, mert jelentős a közhaszon érdekében végzett, illetve végezhető tevékenység ezen a területen is. Éppen ezért mi a foglalkoztatás és a munkaügy szempontjaiból vizsgáltuk az említett törvényjavaslatot. A vita során kifogásoltuk, hogy a 26. §ban felsorolt közhasznú tevékenységek sorában miért nem szerepel a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs foglalkoztatása és képzése az elsődleges munkapiacról tartósan kiszorult munkanélküliek tranzitfoglalkoztatása és képzése a munkaerőpiaci szolgáltatások területén végzett tevékenység, például a különösen hátrányos helyzetben lévők körében végzett munkaközvetítés vagy a közhasznú tevékenységek szervezése. A vita során elhangzott, hogy a hatályban lévő társasági adózásról és társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény tételesen tartalmazza azoknak a tevékenységeknek a listáját, amelyek az alapítványoknál, közalapítványoknál, külön a közhasznú szervezeteknél a társasági adózás szempontjából kedvezményezett tevékenységek. Mégis az a véleményünk, hogy a közhasznú tevékenységek listáját rendszer ezni, pontosítani szükséges. Példát mondok. A munkaügy területének
