Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1310 akkori ellenzék, a hivatalos kormány mellé. Ha egy köztársaságnak van egy köztársasági elnöke, akkor ő nem nyilvánulhat meg az aktuálpolitikai kérdésekben. Most viszont kinyilvánította Göncz Árpád. Egy teljes SZDSZMSZP pártpolitikai megfontolás irányába ment el, és nevezte demagógnak azt a 330 ezer embert, aki összegyűjtötte - és azóta már több tízezer ember újra leadta - az aláírásgyűjtő ívet. Ezeket az embereke t közvetve nevezte demagógnak a köztársasági elnökünk. Sajnos, előállt ugyanaz a helyzet, mint a '80as években: az egypártrendszer volt kedvezményezettjei lehet, hogy ma rablókapitalistaként (Derültség az MSZP soraiból.) védik a megszerzett vagyont a most ani ellenzék pedig, amely akkor is küzdött, még egyszer elmondom, hiszek abban, hogy küzdeni is fog, de nemzeti agrárprogram csak akkor lesz, ha a családi magángazdaságokat önök nemcsak szavakban, államtitkár úr, hanem tettekben is támogatni fogják. Köszön öm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megadom a szót Kis Zoltán államtitkár úrnak, aki a kormány nevében válaszol az elhangzottakra. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök a sszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A műfajt egyáltalán nem értem, amelyet itt Gyimóthy Géza a Ház elé hozott. Beszélt összevissza agrártörvényről, földkérdésről, népszavazásról. Egy dolog, ami talán egyértelmű volt, és amelyre érdemes reagálnom, az az, hogy a köztársasági elnök úrnak olyan kijelentéseket tulajdonított, amelyeket nem tett. (Gyimóthy Géza: Itt van, tessék!) Nagyon sajnálom, hogy nem jön el egy olyan fórumra az a párt, amely magát a vidék és a mezőgazdaság képviselőjének tartja, ahol a szakma jelenik meg, és utána vádaskodni kezd egy, a közvéleménykutatás alapján is méltán az első helyen álló személlyel szemben. Azt hiszem, ha itt az összevetést megtennénk, akkor nem biztos, hogy Gyimóthy úr abba a kategóriába tartozhatna (Derültség az MSZP soraiból.) , mint akit ön ilyen vádakkal illet. De azt gondolom, sokkal súlyosabb az, amikor... (Gyimóthy Géza: Sajnos, a tények ezt mutatják, öreg!) A kiabálás és az idegeskedés a választások előtt hétnyolc hónappal nem biztos, hogy sz erencsés dolog (Derültség az MSZP soraiból.) , mert ez valamiféle labilis idegállapotra utalhat, amelyre a szavazók később nem fogják majd rábízni (Gyimóthy Géza: Ti nem fogtok bejutni, öreg!) a döntésük alapján az irányítást és a vezetést. Ráadásul még han gosabb is, mint ahogy illene a közbeszólásoknál, tehát az udvariasság szabályait sem tanulta meg, de lehet, hogy nem is volt honnan tanulnia. (Derültség az MSZP soraiból. - Gyimóthy Géza: Nagyképű vagy!) Azt hiszem, tanulhatott volna viszont azon az agrárf órumon, ahol a meghívó ellenére önök nem jelentek meg. Egyébként ennek a szellemi hiányát végig éreztük. A szakma ott volt. Az agrárprogramra, amely 14 füzetben jelent meg, érdemi észrevételt nem tettek. (Gyimóthy Géza: A fizetett embereitek ott voltak. - Dr. Takács Imre: Magadban beszélsz?) - Talán tényleg szerencsésebb lenne, ha végighallgatna, mert akkor lehet, hogy valamit értenénk is egymásból, de erre önnek soha nem volt igénye, és ez, azt hiszem, a konszenzus kialakítását feltételezhetően a jövőre né zve nehezíteni fogja ami nem a kettőnk vagy a két párt közötti problematikát, hanem, sajnos, az ágazat jövőjét veszélyeztetheti. - Tehát nyilvánvalóan szerencsésebb lenne egy nemzeti konszenzuson alapuló agrárprogramot részleteiben kifejteni, mint ahogyan az megjelent Gödöllőn, és egy nagyon hasznos és jó tanácskozás végén több száz oldalban tették le a szakma képviselői, mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés, mind az agrárfinanszírozás, agrárszabályozás, az exporttámogatás, a nemzetközi európai integrációs törekvések vonatkozásában azt az anyagot, amelyet önöknek is szívesen a rendelkezésére bocsátjuk, ha igénylik. Ez idáig ilyen jelzés még nem érkezett. Nem hiszem, hogy ez egy lezárt és egy befejezett folyamat kellene, hogy legyen. Nyilvánvalóan folytatni kell ezt a munkát, és bízom abban, hogy egyszer, előbbutóbb önök is be fognak ebbe kapcsolódni, és hasznos javaslataikkal segítséget fognak nyújtani ahhoz, hogy a vidék és a magyar
