Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
1311 agrárium az európai uniós csatlakozás idejére megfelelő színvon alon, megfelelő szinten tudja a versenyt felvenni. Annál is inkább, mert ebben az ágazatban a lemaradottság és a kiszolgáltatottság nagyságrendekkel nagyobb problémát jelent, mint az az európai integrációs csatlakozás esetében a többi ágazat vonatkozásában jelentkezik. Én tehát elsősorban arra szeretném kérni a képviselő urat, hogy próbálja meg személyes indulatait, személyes ellenérzéseit talán picit mérsékelni, hiszen én - ismerve önt - arra nem látnék lehetőséget, hogy ezeket végleg el tudná felejteni. D e ha arra a szintre hozná fel a szakmai hozzáállását is, mint amilyen indulatosan meg tud nyilvánulni, akkor az mindenki számára, de legfőképp a vidéknek, jobb lenne. Köszönöm szépen. (Taps kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szép en. Tisztelt Államtitkár Úr! Válaszának néhány fordulata és kitétele sértette a felszólaló képviselő urat. Kérem, hogy a jövőben szíveskedjék tartózkodni (Gyimóthy Géza: Sajnos, megszoktuk.) a felszólalásai során az ilyen minősítésektől. (Taps az ellenzéki padsorokból.) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Horn Gábor frakcióvezetőhelyettes úr a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, "A közoktatási reform és pedagógusbérek" címmel. Megadom a szót Horn Gábor frakcióvezetőhelyettesnek. HORN GÁBOR (SZDSZ) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Néhány szóban szeretnék arról beszélni, talán picit folytatva - bár egészen más stílusban és hangnemben - azt a felvetést, amelyet Dobos Krisztina ma megkezdett. Úgy láts zik, ma pedagógusnap van a parlamentben. Én azt látom, hogy ez a kormány természetesen nem gyűlöli a pedagógusokat - az előző lehet, hogy így tette, ennek akkor voltak jelei , de kétségtelen, hogy nem tesz eleget a pedagógusok érdekében, miközben Magyaror szágon elkezdődött egy jelentős közoktatási reform, amelynek elemeit ma láthatóan mindenki érzi, aki az iskola világában mozog pedagógusként, szülőként, gyerekként. Jelentős változtatások indultak el a magyar közoktatásban. Csak néhányat ezek közül hadd mo ndjak: a nemzeti alaptanterv fokozatos bevezetésével meghosszabbodik az elemi szakasz az általános iskolában négy évről hat évre. Azt gondolom, ez lehetőséget teremt arra, hogy óvodai színvonalúvá váljon az általános iskola, hogy idő legyen az elemi iskolá ban a készség fejlesztésére, a differenciált foglalkozásra. (9.10) Meghosszabbodik az általános képzés tíz évre, ami pont a legrosszabb pozícióban lévő társadalmi csoportoknak, annak a körülbelül 40 százaléknyi gyereknek, akik ma a szakmunkásképzésbe lépne k be 14 éves korukban, jelent hatalmas előrelépést, nyelvtanulási lehetőséget, a számítástechnika tanulását és egy felkészültebb létet a majdani szakmába lépésre. A pedagógiai programok, helyi tantervek elkészítésével az iskola igazából helyi üggyé válik, a szülő számára áttekinthető, és ha tetszik, ellenőrizhető üggyé válik. Megindult egy jelentős középiskolai expanzió Magyarországon, egy olyan új finanszírozási modellt vezettünk be az elmúlt három évben, ami ha nem is szünteti meg a különbségeket az iskol ák között, de jelentős mértékben csökkenti az esélyegyenlőtlenségeket falu és város között, nehéz sorsú települések, nehéz sorsú gyerekek és jobb sorsú gyerekek között. Beindult a tanártovábbképzési program, ami önmagában is jelentős előrelépés - bárcsak ilyen lépéseket láthattunk volna '90től '94ig a magyar közoktatásban , és elindult egy olyan információs hálózat kialakítása, ami lehetővé teszi a közeljövőben azt, hogy országosan minden iskolában elérhető legyen a legkorszerűbb ismeret- és kommunikáci ós rendszer.
