Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 6 (306. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés a 13 aradi vértanúról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár:
1251 Nem lenne jó , ha egy parlamenten kívüli vagy két, parlamenten kívüli ellenzéki párt állásfoglalása válnék a parlamenti ellenzéki pártok véleményének hangadójává. Éltünk meg mi már ilyet, hogy egyes pártok különös felhangot kaphatnak, remélem, ez most nem következik be . A népszavazásnak ebbe az ügybe való keverése fölösleges és indokolatlan feszültségekhez vezet, mert a NATOügyben teljes az egyetértés. És az, hogy más az elképzelés a földügyben, nem teheti kérdésessé a NATOcsatlakozást. Kérem, hogy ehhez egyöntetűen c satlakozzunk (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , és ne keltsünk egymásról rossz hírt külországokban. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most további napirend előtti felszólalások következnek . Megadom a szót Szabad György (Dr. Szabó Iván frakcióvezető elhagyja az üléstermet.) frakcióvezetőhelyettes úrnak, MDNP. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint elnök úr már utalt rá az ülés megnyitásakor, október 6a va n. Halottakra emlékezünk, és halhatatlanokat idézünk. Batthyány Lajos, Csányi László, Perényi Zsigmond, a tizenhárom aradi vértanú, a forradalom és szabadságharc neves és névtelen hősei ösztönösen vagy tudatosan vállalták azt, amit Berzsenyi Dániel a magya r költészet magasába emelt, az igéket arról, hogy "élni és halni tanuljatok!" 184849 fordulatát, a nemzeti és jogkiterjesztő fordulatot valamennyien az élet parancsának tekintették. Küzdöttek azért, amit ez a fordulat bebiztosított, hogy Magyarország népé nek négyötöde kiszabaduljon a földesurak függéséből, hogy élvezze a szabadságot és a jogegyenlőséget, hogy az ország ne legyen gyakorlatilag alávetett tartománya a cárral paktáló dinasztiának, az uralkodónak, aki kész volt esküt szegni, és udvaroncainak, a kik a bécsi büro uraival együtt cinikus hatalompolitikát folytattak Magyarországon hanem ezt a helyzetet felváltsa a magyar megújuló Országgyűlés és a népképviseleti Országgyűlésnek felelős, független magyar kormány. Azt is az élet parancsának tekintették, hogy amikor támadás indult a megújult Magyarország ellen, és a szabadság ellenfelei megosztó politikát folytattak, akkor vállalja az ország, és vállalják minden kockázatával együtt saját maguk, hogy ez az ország meg tudjon állni a polgárosító, a nemzeti ú jjászületést jelentő, az Európával azonosulást ígérő új úton, vállalva minden kockázatot, azt is, ami abban öltött testet, hogy ha kell, a halált is vállalni kell, mert ez azonos az életért való küzdelem parancsával. (15.30) S ismerjük valamennyien a törté netet, tudjuk, hogy valóban küzdöttek a haza, a nemzet, az együtt élő népek szabadságáért annak tudatában, hogy az értelmes halál az értelmes életért való küzdelem vétke és jutalma lehet. Vétek a zsarnokok szemében jutalom azoknak a szemében, akik vállaltá k az értéket, és tisztelik követendő példaként a halottakat a halhatatlanság útján. Köszönöm a figyelmüket. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Fodor István államtitkár úrnak. DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár : Kösz önöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szabad György képviselő úr történészként is ennek a kornak kiváló ismerője, és úgy gondolom, hitelesen méltatta a '48as eseményeket, hitelesen emlékezett meg a '48as hősökről. Nincs vele mit vitatkozni. Amit mondani akarok az ő felszólalása kapcsán, ahhoz nem is kell a rendelkezésemre álló időt teljesen igénybe venni. Újságok megírták, a televízió, a rádió beszámolt róla, hogy a mai napon a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere lerótta kegyeletét az aradi hősök em lékművénél. Ennél az emlékműnél ez alkalommal román katonák álltak díszőrséget, és a programhoz tartozott az is, hogy magyar és román