Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 1 (305. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János):
1232 önkormányzatoknak a lehetőségét, és azt vél elmezi - a kormány több évben elmondta , hogy ez egy keretszám. A helyi önkormányzatoknak azért kell emelni a lehetőségét az adó beszedésére, hogy ők helyben mérlegelni tudjanak, hogy kit, milyen mértékben adóztatnak, legyen lehetőség egy differenciálásra . Az iparűzési adó döntő többsége a fővárosban keletkezik. Egyértelmű tapasztalat a fővárosban és nagyon sok helyen, hogy ezzel a differenciálási lehetőséggel az önkormányzatok nem élnek. Az önkormányzatok mindig és döntő mértékben a maximumot szedik be. E z a fővárosi önkormányzat esetében is így van, egyszerűen nem hajlandó a differenciálásra. Ez azt jelenti jelenleg, hogy Budapesten például ugyanolyan mértékű helyi adót fizet egy pék, mint egy szexshopnak a tulajdonosa. Ezt messzemenően helytelennek tartj uk, és úgy ítéljük meg: azzal, hogy a kormányzat emeli az adók mértékét, nem szolgálja azt a célt, ettől az önkormányzatok nem fogják a differenciálás eszközét automatikusan alkalmazni. Kiket is érint alapvetően ez az iparűzési adó? Itt vilá gosan kell látni: ez alapvetően a nagyvárosokat, kiemelkedően Budapestet érinti. A helyi iparűzési adó döntő része Budapestre folyik be, tehát itt az önkormányzatok finanszírozásában jelentkező és tapasztalható feszültségekre nem ad megoldást. Az a tapaszt alat, és a zárszámadásról folytatott vita során is elhangzott, hogy az önkormányzatok között nőttek a különbségek, nagyon sok olyan önkormányzat van, amelyik a kötelező feladatait egyre gyengébb mértékben tudja ellátni, sőt, van, ahol bizonyos kötelező fel adatokat nem. Óriási a differenciálódás az önkormányzatok között, de ez pontosan ellentétes irányú, mint amit ez orvosolni kíván. A legnagyobb finanszírozási problémák elsődlegesen a kisebb önkormányzatoknál jelentkeznek, tehát úgy is értékelhetném, hogy a finanszírozási nehézségek körülbelül az önkormányzatok nagyságával vannak egyenes arányban. Ez a javaslat nem ezeket az önkormányzatokat, hanem azokat az önkormányzatokat próbálja kedvezőbb helyzetbe hozni, illetve nagyobb önkormányzati bevételt biztosíta ni, akik nem érintettek ebben a problémában. Tehát ennek a problémának nem a szenvedőit, hanem a kiváltságosait hozza helyzetbe, ezt a magunk részéről helytelennek tartjuk. Egy elég öszvér típusú adó kezd kialakulni ebből a helyi iparűzési adóból. Először egy hozzáadott érték típusú adó, tehát hogy a bevételek határozzák meg, most egy elég vegyes módszerrel próbálunk egy nyereségtípusú adó felé eltérni. De az anyagköltségek és bizonyos költségek itt is kiemelésre kerülnek, nem egészen világos, hogy miért po nt az anyagköltség kerül kiemelésre, ha már valamelyik költségnem kiemelésre kerül. Ezt a kérdést célszerű lenne eldönteni, hogy milyen típusú legyen az adó, mert ebben az öszvérformában úgy gondolom, hogy senkinek nem jó, senkinek nem kedvező, és indokola tlan feszültségeket okoz. Összességében úgy látjuk, hogy az előttünk lévő iparűzési adó a vállalkozóknak is kiváltotta az ellenérzését. Míg a legerősebb vállalkozások, a legnagyobbak, a bankok és a biztosítótársaságok meg tudták oldani a saját maguk problé máját az adóalap változtatásánál, addig a kisebbek, mondjuk, a kis- és középvállalkozások ezt nem tudják érvényesíteni, őket egyértelműen hátrányosan érinti ez. Nem örültünk neki az elmúlt évben, hogy a kormányzat 50 százalékkal megnövelte a helyi adó kive tési lehetőségét, és az a szabályozás van jelenleg is hatályban. Mégis azt mondjuk, hogyha attól jobbat nem képes a kormány megalkotni, illetve teremteni, akkor még mindig jobb, hogyha a jelenlegi szabályozás van érvényben, mint ez a módosítás. Ezért tiszt elettel azt javasolnánk a kormányzat részére, hogy a helyi iparűzési adó tekintetében inkább maradjon meg a jelenlegi szabályozásnál, mert amit a Ház elé beterjesztett, megítélésünk szerint kedvezőtlenebb, számunkra elfogadhatatlan, ezért tisztelettel kérj ük, hogy fontolják meg előterjesztésüket, és inkább maradjanak az eredeti megoldás mellett. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Tóth Tihamérnak, a Magyar Demokrata Néppárt képviselőjének.
