Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 1 (305. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DEMETER ERVIN (MDF):
1231 hogy az önkormányzatok bevételét képezik a ne vezett bevételek, amelyekből kettő adó és egy illeték. Ezeknek egy részét megosztottan, egy részét pedig teljes egészében az önkormányzatok kapják. Az illetékekben és a gépjárműadóban osztozik a központi költségvetés és a helyi önkormányzat, a helyi adók t eljes mértékben az önkormányzatoknál maradnak. Az illetékek és a gépjárműadótörvény tekintetében megítélésünk szerint a fő probléma és a megoldásra váró feladat nem magában a törvényi szabályozásban van, és talán nem abban van vita közöttünk, hanem az osz tozkodás mértékében a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok között. Erre lesz alkalmunk a költségvetés vitájában kitérni, erről most nem kívánnék részletesebben szólni. Azt azért jelzem előre, hogy a jelenlegi előterjesztés és a jelenlegi költség vetés sem azt a megosztási rendszert tartalmazza az önkormányzatok és a központi költségvetés között, amit a kormányprogram tartalmazott. Eddig lehetett mondani minden évben azt, hogy jó, jó, majd a következő évben, most nem - nyilván ennek a kormánynak ez az utolsó költségvetése, amit készít. Az adótörvények tekintetében nincs olyan egyetértés, mint amire Soós Győző képviselőtársam utalt, ezért vagyok kénytelen kitérni rá. Itt az adótörvények módosításáról van szó, és lehet, hogy a módosítandó részekben ki sebb az eltérés, de például a személyi jövedelemadó területén alapvető különbségek és nézetkülönbségek vannak. Változatlanul fenntartjuk azt a véleményünket, hogy a kedvezményezés mértékét nem oda kell tenni, ahová a kormány teszi. Változatlanul az a vélem ényünk, hogy a gyermekes családokat kell kedvezményhez juttatni, és gyermekenként igenis évi 36 ezer forint adókedvezményt kell adni. Ezt csak azért tartom fontosnak leszögezni: véletlenül se keletkezzék az a látszat, hogy a személyi jövedelemadó jelenlegi rendszerével a Magyar Demokrata Fórum egyetért. Távolról sem erről van szó, de ennek az adott vitájában erre ki fogunk térni. Az önkormányzatokhoz kerül teljes mértékben a helyi adó. Ennek a legjelentősebb eleme az iparűzési adó. Az iparűzési adót mindenh ol a helyi önkormányzatok kapják meg. Egy helyen, Budapesten, a fővárosban történik osztozkodás a kerületi és a fővárosi önkormányzat között. (11.40) A helyi adóknak és így az iparűzési adónak is eredetileg egy kiegészítő funkciója volt az önkormányzati re ndszerben. Azzal a megfontolással került bevezetésre az 1990. évet követően, hogy valamilyen jól érzékelhető, a helyi lakosság számára is jól érzékelhető és helyben érezhető feladatok megoldásában segítsen, és ezzel helyben megértik az emberek, hogy milyen konkrét, hétköznapokat érintő problémát lehet megoldani. Ezért egy kiegészítő funkciója van, hisz az önkormányzatoknak a finanszírozása alapvetően a központi költségvetésen keresztül történik, az elvonás is a központi adók révén történik. Ezután lesz egy újraelosztás, amit a parlament végez el. Ezt a kiegészítő szerepét próbálja a javaslat és a kormány - már több éves tapasztalatunk szerint - megerősíteni, illetve egy komoly elvonási csatornává változtatni anélkül, hogy a központi adók mértékéből valamilye nfajta csökkentés kerülne meg. Ez a tendencia erősödik ebben az évben is, tehát úgy emeli a kormány a helyi adókat, hogy közben a központi adók nem kerülnek csökkentésre. Ezt a tavalyi évben és ebben az évben is szóvá tettük, és ezúton is szeretném jelezni , hogy ezzel messzemenően nem tudunk egyetérteni. Milyen tendenciák tapasztalhatók a helyi adók tekintetében? Itt kiemelten az iparűzési adóról beszélnék, hisz ez a legnagyobb mennyiség. Az a tendencia tapasztalható, hogy a helyi iparűzési adó mértéke növe kszik, a jelenlegi tervezet a fél százaléktól 2000ben már annak a négyszeresére, két százalékra kíván eljutni. (Akar László: Az alap más!) Ugyanakkor az adóalap tekintetében is vannak változások. Az első változásra az adóalap tekintetében még 1995ben, eb ben a ciklusban került sor. Akkor az történt, hogy a biztosítók és a bankok esetében jelentős mértékben csökkent a helyi iparűzési adó alapja. A szabályozás úgy rendelkezik, hogy maximumként állapítja meg a helyi
