Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 1 (305. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
1212 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az általános forgalmi adóról és a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat tárgyalása kapcsán is megerősíthetjük a kormánynak azt a törekvését, hogy az adórendszer lehetőleg stabil legyen, keveset változzon. Ezt a követelményt évek óta mind a gazdálkodó szervezetek, mind a sza kemberek és szakújságírók számon kérik a kormányon. Hadd emlékeztessek ugyanakkor arra, hogy mást is számon kértek a kormányon, nemcsak az imént említettek, hanem az állampolgárok is, nevezetesen az adócsalások visszaszorítását, a feketegazdaság terjedésén ek megállítását, majd visszaszorítását. Így tehát egyidejűleg kellett ennek a két követelménynek megfelelni az elmúlt évek során, hogy lehetőleg valamilyen értelemben kiszámítható legyen a gazdálkodó szervezetek működési köre, de, mondjuk, az állampolgárok tekintetében a személyi jövedelemadózás is; másfelől pedig megszüntessük azokat az úgynevezett kiskapukat, amelyek talán szerencsésebb országokban nem minősülnek kiskapunak, és nem is kell róla törvényben vagy jogszabályban rendelkezni, Magyarországon azo nban egészen extra dolgokat is a törvényben kell szabályozni; hogy mást ne mondjak példaként - később még kitérek rá : a nyugdíjas- és tanulóbérletekhez adott fogyasztói árkiegészítés kérdését az önkormányzatok tekintetében is. Tehát egyidejűleg kellett e gyfajta stabilitást biztosítani az adórendszerben, másfelől az úgynevezett kiskapukat megszüntetni. Végül harmadik elemként hadd említsem meg azt, hogy emellett az adóhatósági munka színvonalát, hatékonyságát is javítani kellett. Javítani kellett már csak azért is, mert - ahogy ez korábban is elhangzott, de a mai hozzászólásokban is - a költségvetési bevételek között egyre jelentősebb szerepet játszanak a fogyasztáshoz kapcsolt adók. Az 1998as költségvetésben a tervezett 1100 milliárd forintnál, ha csak eg yetlen százalékos adóbehajtási hatékonyságjavulást lehet elérni, ez 11 milliárd forintot jelent. Ez egyébként nem reménytelen, és a kormány ez irányú tevékenysége nem is eredménytelen. Itt zárójelben hadd jegyezzem meg példaként, hogy a Központi Statisztik ai Hivatal egy nyolc hónapra vonatkozó jelentése szerint miközben folyó áron a kiskereskedelem és vendéglátóipar forgalma 12 százalékkal növekedett, az áfabefizetések 29 százalékkal nőttek. Ha eltekintünk bizonyos szerkezeti különbségektől, azért nem hisze m, hogy a fogyasztás szerkezete ilyen radikálisan alakult át. Nyilván másról van szó, arról van szó, hogy javult - méghozzá megítélésünk szerint jelentősen - az adóbeszedés hatékonysága is. Vane összefüggés az adómértékek és a feketegazdaság közö tt? Többször kifejtettük már, hogy abban az értelemben persze van, hogy ha nem lenne adó, akkor nem lenne értelme kikerülni, de nem igazán az adómértékek tekintetében. Tehát nem hiszem, hogy járható út az, és úgymond a feketegazdaság visszaszorításához vez etne, amit Csépe képviselő úr vetett föl, ha a paprikánál - és akkor még lehetne hosszan sorolni a termékeket - 25 százalékról 12 százalékra csökkentenénk az áfa mértékét. Nem ez a terület az, ahol a feketegazdaság ellen küzdeni kell. Másfelől az általános forgalmi adók szintje kétségtelenül magasabb, mint a fejlett európai államokban, de azt ismeri mindenki, hogy az is egy középtávú - lehet így fogalmazni - kormányzati célkitűzés, hogy ezek az adókulcsok is csökkenthetők legyenek. (9.50) De itt mindig hozzá kell tenni azt, hogy ennek feltétele az, hogy a sokat emlegetett államháztartási reform folytatódjon, hogy ne kelljen ilyen sok adót beszedni azért, hogy a kiadási oldal finanszírozható legyen, hiszen egy másik, a költségvetési törvényj avaslat kapcsán azt is tudjuk, hogy 400 milliárdos hiány keletkezik még így is, a magas adószintek ellenére. Tehát meg kellene mondani ilyenkor, amikor az adócsökkentésről beszélünk, hogy mit csökkentsünk. Csökkentsük a családi juttatásokat, vagy ne csökke ntsük? Csökkentsük a rendvédelmi szervek fenntartására fordított kiadásokat... (Közbeszólásra:) de igen, ezeknek a forrása mindenütt az adó. Mert az egyik oldalon a költségvetés vagy a jövedelmekhez, vagy a fogyasztáshoz kapcsolódó adó keretében szedi be a bevételek döntő többségét, ehhez képest minden más bevétel elhanyagolható, a másik oldalon pedig finanszírozni kell ezt is és még sok minden mást, az önkormányzatokat is.
