Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 30 (304. szám) - Határozathozatal a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár:
1160 parlamenti pártokat, az ellenzék pártjait, hogy néhány százalékpont kedvéért ne osszák meg a társadalmat a NATOcsatlakozás nemzeti ügyében. S ezzel a társadalmat megosztó politikával már át is tértünk a népszavazásnak egy másik nagy kérdésére: a földtulajdonlás kérdésére. Szeretném a parlament emlékezetébe aj ánlani, hogy augusztus 28án javasolta a kormány, hogy a parlament javasolja ügydöntő népszavazás kiírását. A másnapi újságok tele voltak az ellenzéki győzelmi híradásokkal. Meghátrálásról beszél az ellenzék: "A kormány meghátrált, és elfogadta a Fidesz, a z MDF javaslatát" - mondta Bába Iván. "A Fidesz a polgárok és a polgári demokrácia győzelmeként értékelte a kormány csütörtöki döntését" - nyilatkozta Glattfelder Béla. Ezután hazamentek, és rájöttek arra, hogy ha ezt így fordítanák, akkor nincs mivel szem bemenni a kormánnyal, nem lehet tovább a választásokra készülni, és kitalálták, hogy tovább kell folytatni népszavazás ügyben, a földtörvény ügyében ezt a kampányt. (Dr. Dávid Ibolya: Nem így volt!) Boross Péter képviselő úr a parlamenti vitában úgy fogalm azott, hogy felelőtlenség, netán hiba volt a kormány részéről, hogy miközben a NATOnépszavazásra készülünk, a kormány a parlament elé hozta a földtörvény ügyét. Nos, itt tartom a kezemben a 14 809. számú törvényjavaslatot a termőföldről. A dátuma 1993. de cember 8., rajta öles betűkkel: "A Magyar Köztársaság kormánya", az a kormány, amelynek a feje Boross Péter volt. (17.00) Ennek a törvényjavaslatnak a 6. §a a következőképpen rendelkezik: "Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet te rmőföldtulajdonát a belföldi magánszemélyre vonatkozó mértékig megszerezheti." De kezemben tartom, tisztelt képviselőtársaim, a Fidesz választási üzenetét... (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Hazudik!) Nem hallják a nézők, hogy azt állítják hátul, hog y hazudok. Ezt mondták a vitában is, ezért felmutatom a Fidesz választási üzenetét. (Felmutatja. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Elnök Asszony! Mi ez? - Zaj.) Egyébként a "Szavazzunk egy jobb jövőre!" kifogástalan címet viseli, és ebben a követke zőt lehet olvasni: "Szerezhessenek földtulajdont szövetkezetek és társaságok is. Külföldi magán- és jogi személy azonban átmenetileg ne szerezhessen földet. Lehetővé kell tenni, hogy a föld jelzáloghitellel legyen terhelhető." - Itt látható Orbán Viktor mo solygós fényképével. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.) A kérdés, tisztelt Országgyűlés - és most szeretnék Boross Péternek válaszolni , hogy felelőtlenség volte a kormány részéről beterjeszteni a földtörvény javaslatát. (Közbeszólás az ell enzéki padsorokból: Igen.) Tessék számunkra elárulni, hogy mi van abban olyan felháborító, mi van abban olyan elképesztő, hogy ez a kormány megvalósítja az MDFkormány egyébként helyes elképzelését, megvalósítja a Fidesz választási üzenetét (Dr. Dávid Ibol ya: Nem igaz! Nem igaz!) , ide hozza a parlament elé. Ez most egy olyan szörnyűséges dolog, hogy ezzel szemben aláírásokat kell gyűjteni, és - mint most az MDF elnökétől hallottuk: az embereket ki is kell vinni az utcára? (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Tisztelt Országgyűlés! A földkérdéssel kapcsolatos vita lényegében három kérdés köré volt csoportosítható. Első: alkotmányose a kormány által javasolt két kérdés, különös tekintettel az aláírásgyűjtési folyamatra? Második kérdés, mert erről is beszélnün k kell: alkotmányose az ellenzék által kezdeményezett aláírásgyűjtés? És végül harmadjára: függetlenül a jogi helyzettől, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy hogyan hangozzanak a népszavazási kérdések annak érdekében, hogy a magyar választópolgárok valódi k érdésekre valódi válaszokat tudjanak adni. Nos, kezdjük az első kérdéssel! Az ellenzék állítása lényegében az, hogy figyelemmel az Országgyűlés elnökének átadott aláírásokra, az Országgyűlésnek nincs joga eltérő népszavazási kérdéseket föltenni. Nos, szere tném nyomatékosan aláhúzni, hogy az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás során akkor beszélhetünk 200 ezer állampolgár aláírásáról, amikor ezt
