Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP):
1048 külföldi csoport, és megfinanszírozza a választásokat, és meghozatják majd s aját érdekeik védelmére saját törvényeiket - ebben biztosak lehetünk. A szövetkezetek majd megvédenek minket. De hát hol lesznek már akkor a szövetkezetek, illetve jelenlegi vezetőik? A szövetkezetek új tulajdonosai pedig azt mondják: "Nem érteni magyart." (Derültség az MSZP padsoraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Ne várják tőlem, hogy gratulálni tudjak a hazai föld újabb árulásához, a haza árulásához. Van egy község Székelyföldön, a neve: Istensegíts. Kérelemre alakult e név - e kérelem ma is időszerű. (D r. Géczi József Alajos: Az nem ott van!) Ezt kérem én is, és még azt, hogy vonják vissza ezt a földtörvénytervezetet. A Magyar Igazság és Élet Pártja és saját nevemben köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Kétperces felszólal ásra megadom a szót Géczi József Alajos úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Csupán azért, hogy az utókor a jegyzőkönyvet alaposan vizsgálgatván majd a politológiai tanulmányok keretében a XX II. században kicsit bonyolultabban lássa a Magyar Országgyűlés tagjainak történelemszemléletét, azért szeretném a mostani földügyek és a múltbeli földügyek közti néhány különbségre felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy a magyar földesurak annak idején E rdélyországban és másutt nem rendelkeztek elegendő pénzzel a bővített újratermeléshez, és nem is tudtak külföldi tőkét bevonni ennek bővítésére. Ezért azt csinálták, hogy olcsó munkaerőhöz jussanak, természetesen betelepítették az olcsóbb munkaerőt jelentő , sok esetben szlovák és román jobbágyokat. Ez megint csak arról szólt, hogy a versenyképtelenséget a telepesek behívásával próbálták orvosolni. Ennek valóban az lett a következménye, hogy a románság és más népcsoportok egyre nagyobb telekhez, egyébhez jut ottak. De hát ha ezen végigmegyünk, akkor ahhoz is el kell jutni, hogy ezt a legendák szerint viszont egy fehér lóért vettük a szlovák szomszédaink örökösétől, s azt hiszem, ezen az úton semmit nem mondunk. A másik pedig, hogy Vaszij Vasziljevicset pláne n e emlegessük, mert amikor idejöttek negyven évre az oroszok, akkor nekik nem kellett földet vásárolni ahhoz, ők akkor nem is tudtak arról, hogy itt a földmagántulajdonnal jobban meggyökerezhetnének. Az a rendszer ezt az ügyet nem ismerte föl. Másrészt pedi g arra is felhívnám a figyelmét: mindannyian olvastuk Jókai Mórnál Az új földesurat. Az arról is szól, ha valaki idejön külföldről és itt megtelepszik, hoz magával tőkét, az előbbutóbb ehhez a hazai földhöz idomul, és ezt a gazdaságot gyarapítja, és ebbe a klubba akar bekéredzkedni, a magyar agráriusok klubjába. Ezt csak azért mondtam volna, mert nagyon veszélyes példálózás történt, és e törvény esetében nagyon sok veszély van. De ez, amit itt ön elmondott, ez semmiféleképpen nem létezik. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : zintén két percben adok szót Kávássy Sándor úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Tisztelt Országgyűlés! Nem akartam felszólalni, de olyan hamis vádakat a Kisgazdapárt agrárpolitikáját illetően eddig még nem hallottam senkitől sem, mint Ecsődi képviselő úrtól. S ugyancsak a jegyzőkönyv számára le kell szögeznem: a Kisgazdapárt sosem volt szövetkezetellenes. 1988tól, ahogy újra színre lépett a párt, én magam is nagyon sok gyűlést tartottam, és sohasem nyilatkoztam úgy, kérem szépen, hogy a szövetkezeteket szét kell hurcolni. Mindig az volt a véleményem, hogy vissza kell adni a földet annak, aki kéri - tetszik érteni, önkéntes alapon! A szövetkezetekről pedig az volt a véleményem, hogy alakuljanak át olyan vállalatokká, m int
