Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):
1047 A szövetkezetek és a vidék viszonyáról, úgy érzem, beszélnünk kell, mert nem lehet elhallgatni. Azzal, hogy 1990 után olyan szövetkezeteket is sikerült szétv erni, amelyek jól működtek, mert voltak olyanok, amelyeknek gazdasági kényszer miatt meg kellett szűnni (Ecsődi László: Így van!) , de ezzel eltűnt a falu támasza, a sport, a kultúra, az idősek, a magángazdaság. Tehát egyfajta szociális támogatást biztosíto tt az ott élők számára. Egy jól működő gazdaság, véleményem szerint, ugyanezt tenné ma is. De nagyon sokat beszéltünk róla, és a hitel egy másik változata tessék belegondolni: hol van az általunk óhajtott versenysemlegesség? Amíg a magángazda azt mondja, h ogy itt a földem, jelzáloggal terhelhető, mit mond a szövetkezet, ő Kovács Józsi és Kiss Pisti földjére nem vehet fel hitelt, mert ők magánemberek, az az övék. Tehát valamilyen formában, azt hiszem, hogy ezt meg kell oldani. Befejezésül csak annyit hadd mo ndjak még egyszer, hogy modern legyen ez magyar mezőgazdaság. Igen, mert szerintem csakis ekkor lesz képes arra, hogy munkaerőt megtartson, foglalkoztasson. Mert a mai fiatalok egy modern technika mellett biztos, hogy örömmel fognak dolgozni a mezőgazdaság ban, nem pedig egy valamikori, pun háború előtti állapot, amit - én úgy látom , hogy most néhányan konzerválni szeretnének. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szó t Kapronczi Mihály úrnak. Szólásra készül Nacsa János úr, Magyar Szocialista Párt. KAPRONCZI MIHÁLY (független) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A római jognak volt egy alapvető tétele, ami így szólt: akié a föld, azé a rajta levő épület. Mi, magyaro k ezt a tételt évszázadokon keresztül alkalmaztuk, és sajátosan magyarra fordítottuk: akié a föld, azé a haza. Ez a megállapítás minden nemzet életének meghatározója. A mi közös földünkön a hazánk épült fel. De amikor az említett szabályt megszegtük, mert nem törődtünk a hazai föld védelmével, a következménye az lett, hogy idegen népek nagy tömegben, bankjaik támogatásával soksok földet vásároltak fel főleg délkeleten, majd a nagyhatalmak segítségével az eladott földek határain leereszkedett a trianoni hat ársorompó. (21.50) Biztos vagyok abban, hogy még sokan emlékeznek e Házban az Alba Iulia Bank tevékenységére. A történelmi tanulságokat le kell vonni minden népnek, így a magyaroknak is, azért, hogy a hibákat ne ismételhessük meg. Nincs értelme újból felso rolni a tényeket, hiszen világos ma már mindenki előtt, hogy a koalíció irányítói utat akarnak nyitni - az előbbi példák tanulságaiból nem okulva - egy újabb, a külföldi állampolgárok részére történő földeladási hullámnak a jogi személyeken keresztül. Vajo n gondoltake arra a kormány tagjai, amikor a nyomásnak engedtek, hogy a törvény ily módon való elfogadása esetén nemcsak azok jutnak földhöz, akikről ők gondolták, hanem más országok, környezetünk minden égtája felől állami pénzekből nagy összegeket bizto síthatnak állampolgáraik Magyarországon bejegyzett tulajdonosainak a magyar nemzeti kincs minél nagyobb részének potom áron való megkaparintására, nem is beszélve a több mint öt éve itt vállalkozó és meggazdagodó távolkeleti betelepültekről? Ezek után val ósággá válhat, hogy azt az embert, aki a rendszerváltoztatás évei után küzdött azért, hogy gazda lehessen, vagy már talán gazdának is merte érezni magát, ezután példának okáért Vaszilij Vasziljevics vagy Ion Pop vagy Jan koda birtokán fogják különleges keg yként olykorolykor trágyahordásra alkalmazni. A kormány azzal érvel, hogy nem jut az idegen, a külföldi személyi tulajdonába a magyar föld, ha feloszlik a vállalat. Ez az érv alaptalan. Hiszen nem azért akart ő itt földbirtokos lenni, hogy elmenjen innen . Marad ő is, és marad a vállalkozása is, marad a földbirtoka is, mert neki gazdasági előnyei vannak. Öttíz éven belül úgyis összefog a megyénként már 5060 ezer hektárt birtokló
