Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1031 Kisgazdapárt nem tudott sohasem engedni, ma sem tud engedni álláspontjából, tudniillik elsősorban a föld az eltartó ereje ennek az ors zágnak, a földet művelő emberek egész társaságával. Ha túlterjeszkedek azon, hogy ez egy nagy vagyona az országnak, kincs, akkor azt is meg kell eleveníteni, ki kell mondani, hogy ez a föld a haza része. Igenis el kell mondani, képviselő úr, azt is - hiába fájlalják Trianont : Trianonban kétharmadát vették el a magyar földnek, ezt az egyharmadát pedig nekünk, a képviselőtársaimnak is meg kell védeni, hogy ez idegen kezekbe ne jusson. Megállapításunk szerint a Független Kisgazdapárt eddig elmondott és kifej tett álláspontja, azt hiszem, oly részben tényeken is alapul, másrészt pedig vigyázza azt, hogy ez a föld azoké maradjon meg Magyarországon, akik valóban a földet művelik. A bérlet kérdésében nem kívánok állást foglalni, viszont azt elmondanám: elsősorban nem azt látom, hogy ez a törvényjavaslat a külföldiek földtulajdonhoz való juttatását célozza. A későbbiek során kitérek arra, hogy miért nem látom ezt. Ez lényegében egy másodlagos kérdés lesz, amelyhez egy bizonyos idő eltelte szükséges, hogy a külföldie k is valóban hozzájussanak a földtulajdonhoz. A törvényjavaslat szerint a cél az, hogy a föld értékesítését elősegítse a majdani hatálybalépésével ez a törvény. Kérem szépen, felmerült a szaklapokban, hogy vane erre megfelelő földalap. A szaktárca részérő l hangzott el többször, hogy földhiány van, különösen a részaránytulajdonból. Úgy fogalmazódott meg e hiány oka: sok volt a beruházásra kivont terület, vagy ok volt az aranykoronaérték rossz meghatározása a földkiadások kártalanítása során is, rossz a hel yrajzi számozás meghatározása. Ehhez hozzátenném: etikátlan földkiadásokra is sor került sok esetben, körbe kell nézni Magyarország nagyon sok településén. Ebből következik viszont, hogy a rendszerváltás óta a földek tulajdonba adása botrányos körülmények között folyt le. Meg merem kockáztatni, hogy a tulajdon lezárása is ugyanilyen botrányos körülmények között fog bekövetkezni, bármelyik kormány legyen is hatalmon. A részaránycsökkentés és a megváltás állami részről aranykoronánként nem jelenthet megoldást , mert ha valóban piacgazdaságot akarunk a föld értékesítése tekintetében, akkor egy egész más megoldást kell javasolnia a kormánynak. További gondot látok: mintegy 150200 milliárd forint az a jelzáloggal terhelt részarányföld, amellyel egyszer később a b ankok kezdhetnek valamit, és ha a bankok kezdik meg, e föld árverezésre kerül, és ezen keresztül valóban külföldi tulajdonba kerül a termőföld. Nem megoldás a törvénytervezetnek ez a törvényi szintre való emelése. A kormány birtokpolitikája a nemzeti agrár programban nyert megfogalmazást. Ez azonban túl általános volt, túl későn is érkezett, s a kormánynak már lehetősége lett volna korábban - kormányra jutásakor - megfogalmazni azt az agrárprogramot, amellyel valóban a magyar mezőgazdaságot szilárdította vol na meg. Eddig is hiányzott, és a programból is hiányzik az ellenőrzés a termőföld tulajdonviszonyai tekintetében, különösen a határok mentén, gondolok a nyugati határokra. Zsebszerződésekről beszélünk, azonban más irányban kellene kereskednünk, hogy kié le tt a föld, kik használják, kik a birtokosok, azok személye. Ezt kellett volna beépíteni a nemzeti agrárprogramba, nem pedig a földforgalom miatt e törvénytervezet soraiban aggódni. Egyébként e törvénytervezet elsődleges célját nem abban lá tom, hogy valóban a külföldiek jussanak soron kívül földhöz, én visszanyúlnék az 1994es választásokat követő időszakra, tudniillik a kormányhoz közel álló csoportok mindegyike kivette részét akkor és azóta is az úgynevezett nagy népi osztozkodásból, kivév e azt a földlobbyt, amely érdekeit ma szolgálja ez a törvénytervezet, és később majd, gondolom, a törvény. Megítélésünk szerint az Antallkormány alatt egy olyan helyzetet teremtettek, hogy nem volt kellő földalap, amellyel 1994ben a földlobby érdekeit ki lehetett volna elégíteni. Tehát nem volt mit osztani vagy osztogatni, és most ennek alapjait kell megteremteni. Tudniillik e csoportnak történő ígéret valóra váltása a választások előtt nyilvánvalóan elsődleges és jó húzóhatású is lesz.
