Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
1022 Míg a különtulajdon és a tulajdonos viszonya értelmezhető, a tulajdonos joga csak külön rendelkezésekkel korlátozható, a közös tulajdont a javaslat nem tudja kezelni. Ez adódik a következőkből is: A sajátos magyar viszonyok a társasházak szinte robbanásszerű elterjedését hozták létre. A vásárlás által magántulajdonba került különtulajdon reáltartalma manifesz tálódott, a hozzátartozó közös tulajdon elvontabb értelmezést kapott. A közös tulajdon mértékének és minőségének a különtulajdonértékbefolyásoló hatása a tulajdonos számára nem nyilvánvaló. A különtulajdon a tulajdonos számára közepesen likvid, a közös tu lajdon likviditása számára nulla. Mindez a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy a saját lakásukat, a különtulajdont rendben tartó, időnként felújító tulajdonos vonakodik a közös tulajdon felújításához hozzájárulni. Az első pontban említett problémát a törvén yjavaslat helyesen a különtulajdonos közös tulajdonra vonatkozó tulajdonosi jogának korlátozásával kívánja feloldani, de ez csak akkor lenne feloldható, ha tisztázná a törvényjavaslat, hogy a közös tulajdonra vonatkozó joga a különtulajdonosnak mely esetek ben nem korlátozható, tisztázná a törvényjavaslat, hogy a közös tulajdon értékesítéséből, hasznosításából származó jövedelem milyen célokra fordítható. Problémák merülnek fel a szavazati jogot illetően. Meg lehet határozni a tulajdoni hányad alapján, a kül öntulajdon számának alapján, de egyik megoldás sem tökéletes. Feltehető, hogy anyagi jellegű kérdésekben - például költségvetés elfogadása, felújítás s a többi - a tulajdonhányad alapján, belső kérdésekben - például házirend - a különtulajdon arányában ill esse meg a szavazati jog a tulajdonosokat. A törvényjavaslat foglalkozik a lakáshasználat céljának alapító okiratban lehetővé tevő meghatározásával. Ezt kötelezővé kellene tenni, és az attól való eltérés csak az alapító okirat módosításával legyen lehetség es. Lehetővé kellene tenni, hogy az alapító okirat kikösse a különtulajdon értékesítésénél a többi tulajdonos elővásárlási jogát. A különtulajdonban lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek adásvételi szerződését a szerződő felek a közös képvi selőnek vagy az intézőbizottság elnökének kötelesek bemutatni a vevő, az új tulajdonos személyi adatainak nyilvántartásba vétele céljából. Ugyanis ha az új tulajdonos lakását lezárja és személye ismeretlen, előfordulhat, hogy kötelezettségeit nem teljesíti , s a lezárt lakásban keletkező műszaki hibák - például csőrepedés s a többi - javíthatatlanok, következésképp az ismeretlen tulajdonostárs a lakóközösségnek beláthatatlan károkat okozhat. Szintén támogatandó az az indítvány, hogy a közös képviselővel szem ben a követelményrendszert növelni kell, vagyis a közös képviselőtől meg kell követelni az erkölcsi bizonyítványt, a közös képviselőre - amennyiben ezt vállalkozásban végzi - szintén vonatkozzanak azok a megkötések, hogy ne rendelkezzen adóhátralékkal, tbtartozással. A 12. és a 15. §, a "Különtulajdon" és "Közös tulajdon" című fejezetek nem foglalkoznak a kizárólag különtulajdonból megközelíthető nyíló, járható födém, másként tetőterasz tulajdonviszonyaival. Ugyanis ezen épületrész kizárólagos használója a különtulajdonban lévő lakás birtokosa, noha a terasz egyben épületszerkezete a közös tulajdonnak, mivel alatta lakások vannak. Kinek a tulajdona tehát a különtulajdon birtokosa által kizárólagosan használt tetőterasz? Meghibásodás esetén a felújítás kit t erhel és milyen arányban? Köztudott, hogy a nagyméretű teraszok a társasházak legkisebb lakásaiból nyílnak. Kizárólagos használóik gyakran egyéb célra használják, tönkretéve az alattuk lévő lakásokat, tehát maga a törvénytervezet ezt a kérdést nem oldja me g. A közösség védelmét szolgálja az a módosító indítványom, amely szerint, ha a közös képviselő nem ismeri az új tulajdonos személyi adatait, és ha a lakásban bármilyen műszaki hiba előfordul, de a tulajdonos másutt lakik, nem tudja az ismeretlen tulajdono stársat értesíteni és ezzel a többi lakónak kárt okozhat, köteles az intézőbizottság elnökének bemutatni személyes adatait.
