Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
1016 Az sem támogatandó, hogy a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonosok kezdeményezésére össze kell hívni a közgyűlést. Ez egy túl alacsony szám. Én magam is javasoltam, hogy ezt a mértéket egyharma dra emeljük fel. Borzolta egyébként a kedélyeket az ismételt közgyűlés összehívásának új szabálya is, ami túl körülményes, és nem a rugalmasság irányába mozdul el. (19.20) A küldöttgyűlés intézményét is elutasították, idegenszerű ma még ez a forma amint má r említettem, éppen abból adódóan, hogy még magát a tulajdonosi ént és a tulajdonosi magatartást is ki kell alakítani. Azt sem tudja mindenki, hogy mivel jár, milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a tulajdonlás. Éppen ezért ennek átruházását vagy a köz vetlen módon való gyakorlását egyszerűen értelmezni sem tudták, tehát ilyen módon ma még, úgy tűnik, nem alkalmazható a küldöttgyűlés. A jelzálog intézményét fontosnak ítélték meg, jóllehet, nem látják a garanciákat az érvényesíthetőségre, illetve hogy mi lesz azokkal, akik úgy eladósodnak, hogy utcára kerülnek. Jelenleg az önkormányzatok e probléma megoldási módjával nem rendelkeznek; éppen ezért, pontosan a szolidaritás elvére hivatkozva - ahogyan több képviselőtársaim is említette , végiggondolandó, hog y mi lesz ezekkel az emberekkel. A tulajdon védelme, a szakszerű házkezelés, gazdálkodás érdekében indokolt a szakképesítés megszerzése azoknál, akik vállalkozásban végzik a közös képviselői munkát; ugyanakkor nagyszámú lakás esetén, ahol javadalmazást kap a közös képviselő, még ha tulajdonos is, kötelezővé tennék a szakképzettséget. Saját tapasztalatomból tudom, hogy milyen gondot okoz az, ha egy hozzá nem értő, alkalmatlan közös képviselő él vissza a társasházi közösség bizalmával. Nagyon megfontolandónak tartom Hegyi Gyulának azt a javaslatát is, hogy a közös képviselői munkát erkölcsi bizonyítványhoz kössük. A törvényjavaslat vitájában olyan igények is megfogalmazódtak, amelyeket a törvényalkotó nem kívánt szabályozni. Elemi erővel vetődött fel, hogy a l akásból kiköltöző tulajdonos legyen köteles bejelentést tenni e tényről a közös képviselőnek, tehát hogy követni lehessen a mozgását; másrészt pedig, hogy rendezni tudja a tartozását, és ennek igazolása nélkül ne születhessen adásvételi szerződés az új és a régi tulajdonos között. Szeretnék, hogyha visszaállítanák a régen jól funkcionált lakónyilvántartó könyvet is - ezt is több képviselőtársam említette. Végezetül két problémát szeretnék még megemlíteni nagyon röviden. Azt, hogy véleményünk szerint kormány zati szerepvállalásra van szükség abban, hogy az elavult, régi belvárosi házakat, illetve a 2025 éves lakótelepeknek a korszerűsítését, felújítását mindenképp kedvezményes hitelekkel, hosszú lejáratú kölcsönökkel meg kell oldani, és erre egyik lehetőség a lakástakarékpénztár, de úgy gondoljuk, hogy ez önmagában nem ad megoldást. Addig is, már most könnyíteni kellene adókedvezményekkel a társasházak gazdálkodását, és legalább olyan kedvezményeket kellene a részükre biztosítani, mint a szövetkezetek esetébe n. Szalay Gábor vetette fel - és ez Debrecenben is jelentős probléma - a távhőszolgáltatás és a távfűtés problematikáját. Nagy gondot okoz, hogy mindent egy géprendszerről és egy fűtésrendszerről működtetnek, tehát nem lehet leválasztani a lakásokat. Éppen ezért egy 60 négyzetméteres lakásban 11 ezer forintot kell fizetni a fűtésért, ugyanakkor hogyha megoldanánk azt, hogy lakásonként leválasztjuk a fűtés mérését, arra pedig 40 ezer forintot kellene családonként áldozni, ami, sajnos, nem megy. Ugyanakkor cs ak azok a lakások pályázhattak ilyen konstrukcióra, amelyeknek nincsen tartozásuk. Márpedig ez egy ördögi kör, hisz majdnem minden házban közösköltségtartozás van, tehát ilyen értelemben Debrecenben nem nagyon tudtunk erre pályázni. Konkrét probléma a tör vénnyel összefüggésben itt, a távfűtés kapcsán, hogy a törvény azt mondja ki, a fűtéskorszerűsítés esetében is a közgyűlésnek kell döntenie arról, milyen módon végezzék el a fűtéskorszerűsítést. Ugyanakkor egy fűtéskorszerűsítés esetében az, hogy rosszu l döntött, néhány tulajdonos számára ez csak akkor derül ki, amikor elkezdődik a fűtési idény, és így
