Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - ZWACK PÉTER (független):
1009 Az egyik a társasházi szövetség ügye, amely az eredeti javaslatban szerepelt, majd később a vitában többször vitatva visszakerült, puhult, majd később teljesen kikerült a törvényjavaslatból. Én azt gondolom, hogy a bírálatok egy jelentős rés ze jogos volt, ami elhangzott, mégis azt gondolom, hogy talán szükségesnek látszik megfontolni valamilyen fajta szerv, szervezet, szövetség visszaállítását a törvényjavaslatba. Azt gondolom, a bíróságok nehézkessége miatt szükségeltetik valamilyen olyan fó rum, amelyik a bíróságot megelőzően képes arra, hogy a felek közötti vitás kérdéseket rendezze. Azt sem tartom teljesen lehetetlennek, ha ez nem olyan típusú, mint ami az eredeti javaslatban szerepelt, hanem esetleg egy tanácsadó testületként vagy esetleg felügyeleti szervként működne. Azonban mindenképpen fontosnak tartanám az önkéntesség elvének megtartását ebben a kérdésben. Azt nehezen tudom most megmondani, hogy erre technikailag milyen megoldás kínálkozik, hiszen a törvényjavaslatban ez nem szerepel. Azt lehetségesnek tartom, hogy esetleg egy önálló határozati javaslattal - a kormány támogatása esetén - bekerülhetne a tisztelt Ház elé. A második ilyen kérdés az alapító okiratok módosításának ügye. Azt mindenki tudja ebben a Házban, hogy 198889ben a m agyar lakosság jelentős része kiszolgáltatott helyzetben, gyakran téves információk alapján és nagy tömegben, tehát sok hibalehetőséggel lebonyolított privatizációban vett részt. Képviselői munkám során gyakran találkozom alapvetően hibás alapító okiratokk al, amelyek jelentősen nehezítik a társasházak munkáját. Szeretném, hogyha ez a felülvizsgálat, az a szétválasztás, amely az alapító okiratokat és a működési szabályzatokat különválasztja, lehetőséget teremtene arra, hogy ezeket a látszólag kisebb hibákat a lakóközösségek korrigálhassák. Azt is fontosnak tartanám, hogyha ebben az időszakban, mondjuk, például '98ban ezt illetékmentesen tehetnék meg a lakóközösségek, tehát a törvény esetlegesen ezzel se terhelje a házaknak az amúgy is szűkös költségvetését. A harmadik ilyen kérdés, amiről röviden szólni szeretnék, a lakónyilvántartás ügye. Ebben a Házban többször elhangzott interpelláció, kérdés keretén belül, hogyan és miképpen lehetne ezt a kérdést rendezni. Teljesen világos volt eddig a Belügyminisztérium válasza, hiszen alkotmányos szempontból voltak aggályok a kérdéssel kapcsolatban. Én mégis felvetem azt, hogy olyan lakóközösségek életéről van szó, amelyeknek van joguk arra, hogy saját maguk tudják, hogy mi történik a házukon belül. Biztos vagyok benne, hogy meg lehetne találni azt a formulát, ami alapján mégiscsak lenne arra lehetőség, hogy a közös képviselőnek jogosítványa legyen arra, hogy tisztában legyen azzal, kik és milyen jogcímen laknak abban a társasházban. Én nagyon szeretném, hogyha akár ebben a törvényben, akár később másmilyen módon ez a kérdés megnyugtatóan rendezésre kerülhetne. Összefoglalva - és bízom benne, hogy nem túl sok időt igénybe véve a tisztelt Háztól - azt mondhatom, hogy ugyan a törvény rendkívül óvatos, tehát sok kérdéshez nem nyúl hozzá, mégis, amit szabályoz, azt rendkívül korrekten teszi. Nem vállal fel persze egykét kényes kérdést, de azt gondolom, hogy ettől talán a társasházak működőképessége még jelentősen javulhat, és nagyon bízom abban, hogy az információim szerint kö zel száz módosító indítvány mindenképpen javítani fogja ezt a törvényt, és a kormány ezeket támogatni fogja. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti oldalról.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Zwack Péter képviselő úr; őt kö veti Mészáros István, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót Zwack Péter képviselő úrnak. ZWACK PÉTER (független) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társasházakról szóló törvényjavaslat benyújtása a parlamentnek nagyon régen várt pillanat mintegy négymillió közvetlenül érintett magyar állampolgár és több tízezer szakember számára. Ennek a legfőbb oka, hogy az elmúlt évtizedben a lakások tulajdoni rendszere gyökeresen megváltozott Magyarországon.
