Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
100 Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 2. ülé snapja 1997. június 17én, kedden (8.29 óra - Elnök: dr. Kóródi Mária Jegyzők: Boros László és dr. Semjén Zsolt) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Jó reggelt kívánok! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat é s mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai napi munkánkat. Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának második ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és dr. Semjén Zsolt jegyző urak lesznek segítségemre. Tisztelt Országgyűlé s! Bejelentem, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994.(IX.30.) országgyűlési határozat módosítását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátására ma este, a határozathozatalok végén kerül sor, m ajd ezt követheti az előterjesztés részletes vitája. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lányi Zsolt frakcióvezetőhelyettes úr, a Függ etlen Kisgazdapárt részéről, "Az alapvető emberi szabadságjogok magyarországi sárba tiprásának megemlékezéséről" címmel. Megadom a szót Lányi Zsolt frakcióvezetőhelyettesnek. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Ötv en évvel ezelőtt történt az az esemény Magyarországon, amikor a német ajkú polgárokat megfosztottuk hazájuktól, szülőföldjüktől, kitelepítésre kerültek, és Németországba kellett hogy távozzanak. A magyar nép és a német ajkú magyar polgárok évszázadokon ker esztül békésen éltek egymás mellett; nagyon sok értékes vagyonnal, munkával, termeléssel gyarapították országunkat a szorgalmas német ajkú állampolgárok. Hazájuknak tekintették Magyarországot, Magyarország felemelkedéséért, gazdasági emelkedéséért küzdötte k, dolgoztak. Hogy hazájuknak tartották Magyarországot, azt csak egy példával bizonyítom: az első világháború után Sopron a hűség városa nevet kapta, mert Magyarországhoz került. Az ott élő német ajkú ponzichterek szavazata is erősen hozzájárult ahhoz, hog y Magyarországon maradhatott Sopron városa. A megemlékezést azért tartom fontosnak, mert az terjedt el, és a köztudatban talán még ma is az él, hogy a német kitelepítés kezdeményezője Magyarország volt, s a magyar kormányt, a magyar népet terheli a felelős ség. A tisztánlátás érdekében szeretném felhívni a tisztelt Ház és az érdeklődők figyelmét, hogy az 1945. évi potsdami konferencián született az a határozat, hogy Magyarország területéről 200 ezer német ajkú polgárt ki kell telepíteni. A potsdami konferenc ián a győztes államok, nagyhatalmak három vezéregyénisége, Sztálin, Churchill és Truman vett részt, és ők hozták ezt a határozatot. A potsdami konferencián állítottak fel egy szövetségi ellenőrzési tanácsot, amelynek feladata volt ezeknek a rendelkezésekne k, az ottani döntéseknek a végrehajtása. Ekkor indult meg a német kitelepítés, tehát nem a magyar nép akaratából. A magyar társadalom ezzel nem értett egyet, és ezen belül a Független Kisgazdapárt sem, mert rengeteg német ajkú tagja volt, és az 1945ös vál asztásokon jelentős mennyiségű német szavazatot kapott a Független Kisgazdapárt. A kitelepítés a kollektív bűnösség elve alapján történt. A kollektív bűnösség elítélendő, mert az emberi szabadságjogokat erősen sérelmezi. Szeretném felhívni a tisztelt parla ment figyelmét arra, hogy a kitelepített 200 ezer német család közül nem mindenki volt fasiszta, sőt vannak megfelelő
