Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak

1997. június 17 (285. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):

101 dokumentumok arra vonatkozóan, hogy a Magyarországon élő németség jelentős része részt vett a

hűségmozgalomnak nevezett illegális mozgalom

ban, amely antifasiszta volt, és éppen a hitleri német

háború, a hitleri német ideológia ellen harcolt. A helyi érdekek miatt azonban természetesen nagyon sok olyan német került kitelepítésre, aki

természetesen németnek vallotta magát, de kimondottan megta

gadta a hitleri háborút. 1939ben kellett kijelenteni, hogy ki milyen nemzetiségűnek vallja magát, és az volt az alapelv, a rendezőelv a

kitelepítéseknél; s aki német volt, természetesen németnek vallotta magát, noha nem azonosult a

hitleri politikával. (8

.30) De vagyona volt, háza volt, és ezért természetesen kitelepítették - mert arra szükség volt. Tehát

az igazságtalanság és az emberi szabadságjogok megtiprása ekkor vette kezdetét, és a német ajkú

lakosság mellett indult el az az etnikai mozgás, amelyet

erőszakkal a legyőzött népekre kiszabtak.

Így került ide Magyarországra Csehszlovákiából a rengeteg kitelepített magyar, így kerültek a

bukovinai csángók és a székelyek Magyarország területére, és elindult egy olyan etnikai mozgás,

aminek az lett a követke

zménye, hogy KözépKeletEurópában azóta tűzfészkek vannak, azóta

nagyon nehéz a rendet megteremteni; ez mind visszavezethető arra, amikor az emberi

szabadságjogokat ilyen durván megsértették. Köszönöm a figyelmüket.

(Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Gellért Kis Gábor képviselő úrnak, az

emberi jogi bizottság elnökének. GELLÉRT KIS GÁBOR

, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke

: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tiszte

lt Országgyűlés! Valóban ötven esztendeje annak, hogy

itt jogsértés történt a magyarországi németekkel szemben. Ez azonban nem ad felmentést az alól,

hogy a történelmet, ha már valaki arról beszél a parlamentben, ismerje. Ennélfogva sajnos ki kell igazítan

om Lányi képviselőtársamat, mert nem igaz, hogy a potsdami

szerződésben szerepel ilyen kitétel. Nincs nyoma, tessék elővenni! - az Országgyűlési Könyvtárban

megvan ennek fordítása. Nem szerepel ilyen a szerződésben. Igenis volt külső nyomás arra nézve, hog

y Magyarország telepítsen ki németeket. Ugyanakkor - és ez a leglényegesebb eleme - a fiatal köztársaság egyik legkülönösebb, legfájdalmasabb politikai

fordulata volt, amikor ennek a nyomásnak engedve differenciálatlanul a nevét adta az akkori koalíció

min

den pártja - hozzáteszem: valamennyi pártja, ideértve a Kisgazdapártot, ideértve a Kommunista

Pártot, a Szociáldemokrata Pártot - a németek kitelepítéséhez. Ez dokumentálható! Azért mondom, hogy differenciálatlan volt ez az eljárás, mert hiszen tudjuk jól, hogy azok estek a hatálya alá, akik 1941ben, az akkor tartott népszámláláson németnek vallották magukat. Sokan

azok közül is a hatálya alá estek, akiket kényszersorozással a német hadseregbe 1944ben besoroztak. Valóban itt teljességgel megalapozatlanul - és bizony nagyon gyakran gazdasági érdekek

által vezéreltetve - kerültek ártatlan állampolgárok, családok ezrei olyan helyzetbe, hogy el kellett

hagyniuk lakhelyüket. Ez nem változtat a jogsérelmen, csak szeretném még egyszer mondani - miután ebben a Ház

ban nagyon sokan és nagyon sokszor kalandoznak a történelemben , ha már egyszer valaki erre

ragadtatja magát, akkor kötelező a pontosság az emberi jogsérelmek ügyében is. Köszönöm.

(Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Köszönöm szépen

. Kétperces reagálásra megadom a szót Szabad György frakcióvezetőhelyettes úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP)

: