Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - Dr. Hasznos Miklós (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Tervezi-e a Pénzügyminisztérium a lakossági betétekre vonatkozó garancia összegének megemelését?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP):
966 a tár sadalom tisztességes tagjainak ne kiáltanák a szemébe, hogy a tisztesség, a büntetlen előélet semmit nem ér. Én megmondom őszintén, nem tudom elfogadni a miniszter asszony válaszát, és arra kérném a tisztelt Országgyűlést, ne fogadja el ezt a választ. Kösz önöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Interpelláló képviselőtársunk nem fogadta el a miniszter asszony válaszát. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 79 igen szavazattal, 94 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett nem fogadta el a miniszter asszony válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiból.) Tisztelt Országgyűlés! A kérdést megvizsgálásra az alkotmányügyi bizottságnak és a gazdasági bizottságnak kiadom. (Folyamatos zaj.) Dr. Hasznos Miklós (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Tervezie a Pénzügyminisztérium a lakossági betétekre vonatkozó gara ncia összegének megemelését?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Hasznos Miklós úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: "Tervezie a Pénzügyminisztérium a lakossági betétekre vonatkozó garancia összegének megemelését?" címmel. Megadom a szót dr. Hasznos Miklós képviselő úrnak, és kérem képviselőtársaim figyelmét. DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Ennek az interpellációnak a benyújtási időpontja 1997. március 17. Ezt az interpellációt a sajnálatos "PPesemények" indokolták. Senki ne gondolja azt kedves jogásztársaim közül, hogy a "PP" itt a polgári perrendtartást jelenti. Nem, ez a "PP" az úg ynevezett Postabankpánikot jelenti, ami mindnyájunk szeme láttára virágzott ki itt az országban. Mi történt itt? Az emberek féltették a pénzüket és megrohanták a Postabankot, annak ellenére, hogy a jólétet és a közjót szolgáló államnak kötelessége nemcsak a bankok konszolidációja, nemcsak a bankok tőkeemeléssel való feljavítása, nemcsak a kétes követelések visszavásárlása, hogy jobb hozománnyal rendelkezzen egy privatizációban, hanem kötelessége a polgárok anyagi érdekeinek védelme a bankok csődbe jutása e setén. Ezért született meg az 1993. évi XXIV. számú törvény, amely 1 millió forint összegben garantálta az állam részéről a polgároknak és a lakosságnak a névre szóló betétekre a garanciát. Hangsúlyozom, ez 1993ban, tehát még az előző kormány ideje alatt történt. Természetesen azóta teltekmúltak az évek, és állandóan emelkedett az árszínvonal, kvázi romlott a pénz értéke. Ezért a kormányzat hozzá is nyúlt az úgynevezett hitelintézeti törvényhez, méghozzá 1996ban a CXII. számú törvényben. És ez a törvény a IV. részében, a "Betétbiztosítási és intézményvédelem" XV. fejezet 101. § (1) bekezdésében továbbra is ezt az 1 millió forintot állapította meg mint az állami garancia összegét. Azt hiszem, nem szükséges különösebben bizonyítani, hogy mit ért a '93as 1 millió forint, és mit ér ma 1 millió forint. Ezért, amikor ugyanezen törvény elismerte a bizonyos infláció hatását, mégpedig azzal, hogy elrendelte a bankok, hitelintézetek minimális alaptőkéjének az emelését - például egyetlen bank
