Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - Dr. Hasznos Miklós (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Tervezi-e a Pénzügyminisztérium a lakossági betétekre vonatkozó garancia összegének megemelését?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
967 esetében 1 milliárdról 2 milliárdra, tehát megduplázta , elismerte azt, hogy '93 és '96 között milyen árromlás és infláció következett be. Ezért tartanánk mi is szükségesnek azt, hogy a betétbiztosítás összege évente, mindig az indexszel, méghozzá az árindexszel szükségszerűen emelkedjék. (15.20) Természetes, amikor csökken, akkor csökkenjen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) . Tehát kérdezem, hogy... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) tervezie a Pénzügyminisztérium javaslat előterjesztésé t a garanciaösszeg bevezetésére. (Taps a KDNP soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megadom a szót Akar László pénzügyminisztériumi államtitkárnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A betétbiztosítás rendszeréről a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló '96. évi CXII. törvény intézkedik, mely ez év január 1jén lépett hatályba. E törvény előkészítése során a kormányzat megvizsgálta az interpellációban feltett kérdést, neve zetesen, hogy szükséges lennee emelni a biztosított betétösszeg nagyságát. A vizsgálatok azzal az eredménnyel zárultak, hogy az emelés jelenleg nem indokolt, mégpedig a következő indokok miatt: A biztosításnak ára van. Ahhoz, hogy a betétek biztosításra k erüljenek, a bankoknak díjat kell fizetniük az Országos Betétbiztosítási Alap számára. Habár a díj mértéke önmagában nem túl magas, ez mégis egy olyan költség, amelyet a betéteseknek kell megfizetniük. A biztosított összeg többszörösére emelése csökkentőle g hatott volna a megtakarítások reálkamatára is. Az OBA '93ban történt létrejövetelekor gyakorlatilag nem rendelkezett tartalékokkal, és még egy közepes méretű bank csődje is megrengette volna a helyzetét. Mára a tartalékok feltöltöttségi szintje kielégít ő, a jelenleg biztosított betétek kifizetése még egy nagyobb bank csődje esetén sem jelentene gondot. A magasabb összegű biztosítás esetén azonban reálisan felvetődne, hogy a követelések nem lennének száz százalékban kielégíthetők az OBA eszközeiből. Megje gyzem, a kiépült pénzügyi rendszerben semmi akadálya sincs annak, hogy egy betétes több banknál helyezzen el betétet. E módszer révén többszörös biztosítottság is elérhető, vagyis az egymillió forintos értékhatár többszörösen meghaladható. A betétek egy ré sze mögött a mai napig teljes, összeghatár nélküli állami garancia áll. Ez ma az összes betétnek mintegy egyharmadát teszi ki. Az OBA által biztosított betétek teszik ki a betétek második harmadát, míg a harmadik rész nem garantált. Ugyanakkor a betétesek zömét lefedi a garancia, ugyanis Magyarországon nem tipikus az egymillió forintot meghaladó lakossági betét. Magyarországon sem az átlagbetéteknek, sem az átlagjövedelmeknek a biztosított összeghez viszonyított aránya nem alacsonyabb, mint a fejlett ország okban. A betétösszeg felemelése még olyan, nálunk jóval fejlettebb országokban is csak az utóbbi időben következett be, mint Finnország vagy Norvégia. Összegezve: a jelenlegi betétbiztosítási rendszerek - állami és OBAgaranciás - a fennálló jogi szabályoz ás mellett, álláspontunk szerint, elegendő biztosítékot nyújtanak anélkül, hogy további terheket kellene a piacra hárítani. A kormányzat természetesen folyamatosan figyelemmel kíséri a piac fejlődését, és elemzi a helyzetet. Amikor a számítások megalapozzá k, akkor készek leszünk változtatni a hatályos szabályozáson. Hat hónappal a törvény hatálybalépése után azonban nem következtek be olyan drámai változások a piacon, amelyek szükségessé és indokolttá tennék a változtatást. Végezetül külön szeretnék kitérni arra az elképzelésre is, ha változtatásra kerül sor, az az abszolút mérték változtatása vagy egyfajta indexálási mechanizmus alkalmazása legyen.
