Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - Csépe Béla (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Okozott-e kárt a Budapest Bank privatizációja?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
953 (14.20) Ily módon keletkezett a MÁV vezetésének - a gazdálkodás kockázatán belül, de - felróható hiányosság, aminek a személyi konzekvenciái megtörténtek, de elszámolatlan... (Az elnök kikapcsolja az államtitkár mikrofonját.) pénze nincs a MÁVnak. (Taps a bal oldalon.) Csépe Béla (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Okozotte kárt a Budapest Bank privatizációja?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt O rszággyűlés! Csépe Béla úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: "Okozotte kárt a Budapest Bank privatizációja?" címmel. Miniszter úr távollétében, ha a képviselő úr elfogadja, az államtitkár úr válaszol . (Csépe Béla: Elfogadom.) Elfogadja. Megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Budapest Bank privatizációjának ügye már a mai napon is többször teríté ken volt. A kormányzati oldal visszatérő válasza eddig az volt, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatának a lezárásáig erről ne beszéljünk, hiszen majd a vizsgálati anyagban meglátjuk a helyzetet. Nos, ebben a kérdésemben arra szeretnék rámutatni, hogy a m egkötött és általunk is megismert privatizációs szerződésben olyan elemek vannak, amelyek biztos károkozók, tehát ezen az alapon mégis lehet beszélni tényleges károkozásról. Ilyen például, hogy szerepel a szerződésben, hogy minden számszaki kikötést dollár ban kell számolni, s az értékeket a mindenkori forint/dollár árfolyamváltozáshoz kell igazítani. Véleményem szerint ez egy biztos károkozó, nem lett volna szabad privatizációs szerződésben ilyet kikötni. Ez is nyilván érinti a visszavásárlási keretösszegek et, amelyek '97ben 6,2 milliárd, '98ban 7,1 milliárd forintot tettek ki. Ezek olyan összegek, amelyekre mindig azt szokták mondani, hogy nem biztos, hogy be kell fizetni - én ebben is egy óriási kockázati tényezőt látok. Szerepel a privatizációs szerződé sben egy olyan kitétel is, hogy az eladó köteles helyreállítani azokat a káreseményeket, amelyek nem szerepelnek a megállapodásban, de a privatizációs szerződés megkötése előtti időben keletkeztek. Tulajdonképpen ebbe a kategóriába sorolható a Polgári Bank Részvénytársaságnak az ügye. Ismeretes, hogy a privatizáció időszakában - és már jóval előtte is - a Polgári Bank nagyon komoly deficiteket halmozott fel, ez '96. végére már 1,6 milliárd volt. A kérdésem az, hogy mindezek ismeretében mégis mi valószínűsít hető ebben a társadalmat annyira érdeklő ügyben. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Akar László államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszon y! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én ma napirend előtt megpróbáltam - csak nyilván rövid idő alatt tudtam megtenni - egy számítást bemutatni, szabadjon erre visszatérni, mert valószínűleg ez jobb eligazítást ad az egész ügyben. Azt mondjuk, hogy tula jdonképpen idáig az egész tranzakció nullszaldó körül tart, hiszen 12 milliárdos tőkeátadás mellett megjelent 12 milliárdos privatizációs bevétel. A Polgári Bank után valóban fizetni kellett, ez ideig ez 1,1 milliárd; megjelent a '96os év után egy félmill iárdos osztalék, ez nagyjából nullszaldót mutat. Ami még várható - ha folyó áron számolok : egy 12 milliárdos
