Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 1 (290. szám) - A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvé... - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
846 képviselőtársaim is nyilván részben magukévá tették - mégiscsak kell valamit szólni arról, hogy az a jogi konstrukció, ami itt létrejön, nevezetesen a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogok konstrukciója, hogyan módosul; illetve megteremtséke annak a minél szélesebb lehetőségét, hogy az állam számára valóban stratégiainak feltételezhető döntések jogosítványok, hatás maradjon ennél a szavazatelsőbbséget birtokló, az állam által képviselőként előterjesztett szervezetnél vagy személynél. Teljesen világos, hogy egyet lehet érteni Tardos Mártonnak a jelentés 5. pontjában megfogalmazott módosító indítványával, amelyben azt mondja, hogy a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának jele nléte szükséges a társaság közgyűlésének határozatképességéhez. Még egyszer mondom, nem reméljük azt, hogy egy jó jogi konstrukciót hozunk létre. Nyilvánvaló, hogy jogdogmatikai szempontból ez a módosító indítvány nehezen értelmezhető - talán ez is az oka annak, hogy az alkotmányügyi bizottság nem támogatta , de bizonyos döntések meghozatala érdekében szükséges az, hogy a közgyűlésen csak akkor legyen határozatképesség, ha a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosa jelen van. Igen fontos kérdésekben tapaszt altuk már azt, hogy az állam képviselője különböző adminisztrációs okok miatt számára politikai és gazdaságpolitikai, sőt, stratégiai jelentőségű közgyűlésen nem tudott részt venni, mert például nem helyezték időben letétbe az egyébként az állam által birt okolt részvényeket. Ezzel tehát arra akarnék utalni, hogy most felvethetné valaki: na jó, jó, de annyira nyilvánvaló, hogy a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosa elmegy a közgyűlése. Az önök tapasztalatából is világos, hogy ez nem teljesen nyilvánvaló. Emlékezzünk Bokros Lajosra, aki meglepetten tapasztalta az OTP közgyűlésén, hogy nem tud szavazni, mert adminisztratív hiba történt, és sajnos a részvényeket nem helyezték időben letétbe, holott ez politikai kérdés volt, és ott nagy fontosságot tulajdoníto tt bizonyos stratégiai döntések meghozatalának. Ilyenkor elvárható, hogy az állam gondosan járjon el - ez nem sikerült. Bár, ha kézenfekvőnek látszik, azért felhívnám a figyelmet arra, hogy ez távolról sem kézenfekvőbb, mint említettem volt, az önök gyakor lata is ezt támasztja alá. És talán a bizottsági üléseken előadott érvek magát az előterjesztőt is megfontolásra késztették, hiszen a bizottsági ülések egyik részén nem értett egyet az előterjesztő képviselője, míg a költségvetési bizottság ülésén egyetért ett ezzel a javaslattal. Hasonlóképpen nagyon fontos az alaptőke 6. pontban megfogalmazott leszállítása mellett az alaptőke felemelése kérdésében is a szavazatelsőbbségi részvények tulajdonosának megadni azt a jogot, hogy ebben, az egyébként a társaságot s tratégiailag érintő kérdésben legyen az egyetértési joga. Hasonlóképpen nem szeretnék részletesen szólni arról, hogy a 7. §ban megfogalmazott módosító indítvány mennyiben meríti ki az összes lehetséges fontos kérdést, ami a gazdasági társaságok esetében f elmerülhet a vagyon hasznosításának legkülönbözőbb jogi formáját illetően. Teljesen világos, hogy itt nem lehet rendes taxációt csinálni. A gazdasági életben a társaságok vagyonhasznosítása olyan sokoldalú lehet, amiben ezt az aranyrészvényhez fűződő jogok között teljeskörűen felsorolni illuzórikus. Nyilvánvaló, hogy itt inkább azt a szándékot kell érzékelni, amit az egész módosítás kapcsán a kormánypárti képviselők és részben az ellenzékiek is szem előtt tartottak, hogy ha már a kormány egy ilyen rossz jog i konstrukcióba, egy ilyen zsákutcába viszi bele a törvényhozást azzal, hogy ilyen előterjesztést csinál, akkor legalább mentsük, ami menthető alapon próbáljuk meg a lehető legnagyobb kárelhárítást végezni. A 8. pontban a gazdasági bizottság elnöke egy új, e) ponttal egészítené ki a szavazatelsőbbségi részvényes jogait, nevezetesen igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megválasztása és visszahívása tárgyában. Ez nyilvánvalóan rendkívül sok vitát fog kiváltani. Maga az előterjesztő is vitatkozik önmagáva l, hiszen az alkotmányügyi és a mezőgazdasági bizottság ülésén elvetette ezt a javaslatot, ellenben a gazdasági és a költségvetési bizottság ülésén egyetértett vele, tehát a meghasonlását valamilyen módon még neki is fel kell oldania.
