Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 1 (290. szám) - A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvé... - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
847 Az is vilá gos, hogy az ilyen további kiegészítések, amelyek a szavazatelsőbbségi részvény birtoklóját megilletnék, vagy azon jogok körét bővítenék, amely megilletik a szavazatelsőbbségi részvény birtokosát, bizonyos értelemben azzal járhatnak, hogy azokban a társasá gokban, ahol nagyonnagyon széles körű a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogosítványi kör, azok gazdasági értékét értelemszerűen némiképpen csökkenthetik, hiszen teljesen világos, hogy a többi tulajdonos tulajdonosi döntési kompetenciájának korlátozá sa értelemszerűen bizonyos tekintetben a gazdasági egység gazdasági értékre is kihat. Megvallom őszintén: itt elég jelentős a bizonytalanság a tekintetben is, hogy konzultálva a kormány szakembereivel, akik éppen a gazdasági törvényt is készülnek előterjes zteni - a képviselők állítólag még a parlament nyári rendkívüli ülésszaka végéig meg is kapják ezt a törvényt , ott világos, hogy egyáltalán nem gondolnak ennyire messze elmenni a kormány emberei vagy szakértői a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogo k kiterjesztésében, és ez rendkívüli jogi problémákat vethet fel. (23.50) Azonban ne feledjük el, amit már sokszor elmondtunk a privatizációval kapcsolatban, hogy ez a helyzet, ez a szükségszerűség, hogy most itt mindenképpen lépni kell a szavazatelsőbbség i részvény ügyében, kétféle ok miatt állt elő. Az egyik az, hogy a kormány nagyon rossz előkészítés mellett egyetlenegy szempontot figyelembe véve privatizálta az állami vállalkozói vagyon jelentős részét, ez a bevétel szempontja volt. Itt minden olyan kri tika, ami kormánypárti és ellenzéki oldalról elhangzott, arra vonatkozott részben, hogy bizonyos jogi szabályozások meghozatala előtt, bizonyos tulajdonosi kérdések tisztázása előtt privatizálni a magyar vállalkozói vagyon egy jelentős részét, óhatatlanul azt a kérdést, vagy azt a problémát vetíti előre, amit most érzékelünk ennek a 8. pontnak a kézbevételekor is, hogy nevezetesen kénytelenek vagyunk utólag rossz jogi konstrukciókat, rossz megoldásokat választva megpróbálni csinálni valamit annak érdekékben , hogy a teljes ágazati ellenőrzés - például az energetikai ágazatban - ne csússzék ki a kormány kezéből - vagy az állam kezéből, ha úgy tetszik , ami annál is inkább érthető, hiszen bizonyos ágazatokban, így például az energiaszolgáltatók esetében ellátá si felelősséget is megfogalmaznak az ágazati törvények, tehát itt nem lehet mindent kiengedni a kormánynak a kezéből. Nagy kérdés, hogy alkalmase ez a módosító javaslata arra, hogy ezt a problematikát megoldja. Jó megoldás itt nem lehetséges. Ezzel kapcs olatban terjesztettem én is elő egy kapcsolódó módosító indítványt, amelyet önök még nyilván nem láttak, mert a részletes vita most még folyik, és még esetleg új kapcsolódó módosítók is érkezhetnek. Ennek a lényege az lenne, hogy bizonyos tevékenységet vég ző vállalatok esetében a szavazatelsőbbségi részvény konstrukcióját válasszuk meg úgy, hogy ez az állam esetében, amely az aranyrészvény birtokosa, még plusz jogosítványokat ad. Itt én a gázszolgáltatók esetében gondolnám a következőt fontosnak: azon gázsz olgáltatók esetében, amelyek a hazai ellátás legalább 6 százalékát végzik, azoknak az esetében a hosszú távú gázszállítási szerződések megkötése esetében szintén az aranyrészvényes beleegyezése vagy hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy ezeket a gázszállítás i szerződéseket megkössék a szolgáltatók. Ennek a módosító indítványnak az az oka, hogy teljesen világos, hogy a gázértékesítőnek az ellátási felelőssége, amit a gáztörvény is megfogalmaz, igazából hosszú távon csak úgy kalkulálható és érvényesíthető, hogy nemcsak szabályozási, hanem tulajdonosi oldalról is az indokolatlan és a magyar gazdasági érdekeket nyilvánvalóan hátrányosan érintő hosszú távú gázszerződések módosítása esetében az államnak legyen valami plusz lehetséges befolyása. Gondoljunk csak arra, hogy ebben az ágazatban olyan nemkívánatos jelenségek indultak el, amit egyébként a kormány sem akart a privatizáció kapcsán. Például az, hogy mondjuk, bizonyos, a gázt Magyarországra exportáló, orosz érdekeltségű vállalatok tulajdonrészt szerezzenek, ha áttételesen is, gázszolgáltatókban. Ma már ez a jogi helyzet, ezt a gázszolgáltatók új tulajdonosai jelezték. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ez valami fölösleges óvatoskodás. A kormány rossz politikája miatt
