Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SEBŐK JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
83 független miniszterről kellene véleményt mondania, hogy a mentelmi jogával kapcsolatosan milyen álláspontot alakítson ki az Országgyűlés. Úgy gondolom, hogy ez, ebben a formában csak törvényi meg oldással lehetséges, a jogalkotási törvényre is tekintettel. Tehát úgy gondolom, hogy itt egy olyan praktikus szempont is fölvetődik még a gyakorlati szempontok mellett, amelyet nem árt, ha ennél a kérdésnél figyelembe veszünk. Természetesen a lényeges kér dések valóban az elvi kérdések, tehát az, hogy a végrehajtó hatalomhoz tartozó, de a törvényhozói hatalomhoz nem tartozó miniszter esetében indokolte a mentelmi jog bevezetése, hiszen azok az érvek, amelyek az országgyűlési képviselők, illetőleg például a bírák védelme szempontjából fennállnak, itt kevésbé jöhetnek számításba. Nem vonom kétségbe, hogy gyakorlati érvei vannak az eredeti előterjesztésnek is, célszerűbb azonban, ha a nemzetközi hagyományoknak megfelelően nem terjesztjük ki ezt a mentelmi jogo t a nem képviselő miniszterekre is. Egy másik kérdés a miniszter helyettesítése a normakiadás tekintetében. A kormány képviselője Hack Péter módosító csomagjának néhány elemét támogatta, amely a helyettesítést érintette, de ezzel a kérdé ssel kapcsolatosan nem nyilvánított véleményt. Itt bizonyos értelemben eltérő az álláspontom Salamon Lászlóétól, ő ugyanis általában arról beszélt, hogy norma kiadása tekintetében a minisztert ne lehessen helyettesíteni. Úgy gondolom, az élet teremthet oly an helyzeteket, hogy a norma kiadására bizony szükség van. A kérdés az, hogy melyik elv érvényesüljön: az, hogy miniszteri rendeletet csak miniszter adhat ki, vagy az, hogy a miniszter felel a saját tárcájáért, és ezen belül a politikai államtitkárának a t evékenységéért. (21.20) Úgy gondolom, elvi szempontból ez a második megoldás az, amelyik jobban elfogadható. Önmagában az a szempont, hogy egy miniszteri rendeletet csak miniszter írhasson alá, meglehetősen könnyen formaivá válhat, hiszen az alkalmilag hel yettesítő miniszter nem biztos, hogy rendelkezik azzal az információanyaggal, amely a saját felelős döntéséhez szükséges, ugyanakkor a politikai államtitkár folyamatos tevékenységet végez a tárca kebelén belül. Ebben a kérdésben az a megoldás is bizonyos g aranciát jelent, amelyet a kormány terjesztett elő, hogy ha másik miniszter adja ki a normát, a rendeletet, abban az esetben a tárca részéről egy ellenjegyzésre szükség van - ez a szakmaiságot bizonyos értelemben biztosítja , mégis úgy tűnik, hogy a tárca felelősségének a tisztább profilja érdekében célszerűbb az, hogy a minisztert a normakiadásnál - ha erre véletlenül szükség van - a tárcához tartozó politikai államtitkár helyettesítse. Még egy kérdésre szeretnék kitérni: Salamon László említette a minisz terek lemondásával kapcsolatos határidő kérdését. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata azt az elemet átvette a Salamon László és társai által előterjesztett módosító javaslatból, hogy maximáljuk ezt a lemondási határidőt. Az elmúlt néhány év közjo gi gyakorlatában sajnos előfordult néhány olyan eset, hogy a miniszteri lemondás hosszabb időre szólt. Ebben az időben a miniszternek igazán közjogi felelőssége már nincsen a tárcáért, hiszen már lemondott, ennek ellenére a tárcát még tovább viszi - nem cé lszerű, hogy ez 30 napnál hosszabb ideig is eltartson. Ha a Salamon László és társai által előterjesztett javaslat szerint nem lenne szabályozva ez a kérdés, abban az esetben tulajdonképpen a jelenlegi gyakorlat folytatódhatna, hiszen ennek nem lenne jogsz abályi korlátja. Éppen ezért célszerű bevezetni ezt a 30 napos felső határidőt; ugyanakkor azonban a 30 napban benne van az azonnali lemondás lehetősége is, tehát ez nem zárja ki azt, hogy a miniszter akár aznap azonnali hatállyal a megbízatásáról lemondjo n. Ez egy lehetőséget jelent, hogy esetleg a tárca átadása, a folyamatosabb ügymenet érdekében legyen valamiféle átmeneti idő, amíg a tárcát ő vezeti még, azonban célszerű - az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának megfelelően - ezt a kérdést szabá lyozni, nem pedig szabályozatlanul hagyni, amint azt Salamon László és társai módosító javaslata tartalmazza. Köszönöm szépen.
