Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 1 (290. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes válasza a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat; a bírák jogállásáról és javadalmaz... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
817 Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! T isztelt Képviselőtársaim! Valóban mind a hat törvényjavaslat és törvénymódosítás kapcsán összefoglalóan szeretném elmondani a vitában elhangzottakkal kapcsolatos reakcióinkat és a kormány álláspontját. 1997. május 14én kezdődött meg az igazságszolgáltatás sal kapcsolatos törvényjavaslat parlamenti vitája az alkotmányügyi bizottság ülésével. Közel hat hét vitái alapján és ezt követően jutottunk el ma a módosító indítványokról történő szavazásig. Mintegy 30 órás időkeretben zajlott az általános vita, és hason lóképpen soksok órát vett igénybe a törvényjavaslatok részletes vitája. Úgy ítélem meg, hogy ez az idő elegendő volt arra, hogy az álláspontok, a vélemények nagyon világosan, egyértelműen kirajzolódjanak, és ezek alapján világosan áttekinthető legyen, hog y miben, mely pontokon lehet konszenzusra találni, és melyek azok a kérdések, amelyekben nem közeledett a kormánypártok és az ellenzéki pártok álláspontja. Ez a lehetőség számomra megteremti annak az esélyét, hogy viszonylag röviden foglaljam össze ennek a szerteágazó vitának a tapasztalatait. Abban mindenki egyetértett, és nem volt olyan - vitában részt vevő - hozzászóló a parlamentben, aki megkérdőjelezte volna azt a törekvést, hogy igenis szükséges és igenis elodázhatatlan az igazságszolgáltatás átfogó, szinte minden területre... - az eljárásjogoktól a szervezeti kérdésekig, az igazgatási viszonyok változtatásától a jogállás és a felelősség meghatározásáig, nem beszélve az előmeneteli rendszerről, amelyben teljesen egységes volt a megszólalók véleménye. N em volt ennyire egybehangzó, sőt kifejezetten konfrontáló volt a vitában részt vevők álláspontja az igazgatási rendszer átalakítását illetően, illetőleg a négyszintű bírósági szervezet létrehozását illetően. (A jegyzői székeket Boros László és Sasvári Szil árd foglalják el.) A törvényjavaslatokhoz kapcsolódóan 186 módosító indítvány érkezett. Ebből a kormány 86ot támogat, pontosabban 106ot támogat. Volt olyan eleme ennek a törvénycsomagnak, amelyhez nem is érkezett módosító indítvány. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvény módosítása lényegében nem váltott ki képviselői részről újabb módosító indítványokat. Természetesen azokat az indítványokat nem tudtuk elfogadni kormányzati oldalon, amely indítványok lényegében az egész reform koncepciójával ál ltak szemben, és koncepcionális megváltoztatását kívánták elérni. Nyilvánvalóan, illetőleg sajnálatosan - de tényszerűen és tárgyszerűen - azt is el kell mondanom, hogy nem tudtuk támogatni azokat a módosító indítványokat sem, amelyek jó szándékúan újabb é s újabb forrásokat kívántak volna a reform végrehajtásához biztosítani. Tehát ezeket a többletigényeket már az eddig biztosított anyagi forrásokhoz képest a kormány a továbbiakban - ezek kielégítését és teljesítését - vállalni nem tudta. A javaslatokkal ka pcsolatos vitákból szívesen idézem azt a megállapítást, amely a törvényjavaslatokat jó színvonalúnak minősítette. Ez nyilvánvalóan összefügg a szakmai előkészítéssel, amelyben a kidolgozó munka minden szakaszában részt vettek. A bíróságok, ügyészségek érde kképviseleti szervei, az igazságszolgáltatás szereplői... - ez alkalommal élve a lehetőséggel megköszönöm mindazt a támogató munkát, azt a sok javaslatot, amelyet a bírósági, ügyészségi szervezetek képviselői, az érdekképviseletek képviselői tettek. Hasonl óképpen köszönetet mondok mindazoknak, akik akár ellenzéki vagy kormánypárti oldalról módosító indítványaikkal a javaslatok tartalmát pontosabbá, egzaktabbá tették, egyértelműbbé tették a szabályozást. Nagyon sok ilyen módosító indítványt is kaptunk. A vit atott kérdések közül talán az egyik legnagyobb vitát kiváltó megoldási javaslat az országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása volt. Miután ennek indokait az alkotmánymódosítástól kezdődően az általános vita különböző szakaszaiban, az expozéban részle teiben is kifejtettük, azt kívánom ez alkalommal megismételni, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása, az igazságügyminiszter bíróságokkal kapcsolatos igazgatási jogkörének megszüntetése nem jelenti azt, hogy a bíróságok gazdátlanokká vá lnának, sőt meggyőződésem, hogy nyitottságánál, működési rendszerénél, összetételénél fogva az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatékonyabb igazgatást lesz képes megvalósítani, hatékonyabb igazgatást valósíthat majd meg a bíróságok tekintetében.
