Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 1 (290. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes válasza a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat; a bírák jogállásáról és javadalmaz... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
818 A mási k nagy vitakérdés az ítélőtáblák létrehozatalának szükségessége, illetőleg az ítélőtáblák helyszínének megjelölése a törvényjavaslatban. Természetesen a szempontok elsősorban az igazságszolgáltatás működésének gyorsításából, a hatáskörök elrendezéséből köv etkeztek. A jobb ítélkezési feltételek biztosítása tette indokolttá és a jogorvoslati rendszer átalakítása tette szükségessé azt, hogy létrehozzuk a négyszintű igazságszolgáltatási bírói szervezetet. Azt hiszem, hogy ezt is részletesen és körültekintően in dokoltuk a vita során. Azokat a döntéseket, hogy hol legyen első lépésben az 1999. január 1jétől működésüket megkezdő ítélőtáblák helyszíne, kényszerű körülmények között kellett meghozni, hiszen az ország földrajzi elhelyezkedése, a személyi feltételek kü lönbözősége nagyon nehezen tud létrehozni olyan megoldást, amely mindenki számára egyformán kedvező és elfogadható. (21.30) Azért tartom nagyon fontosnak a törvényjavaslat azon rendelkezését, amelynek értelmében a törvényjavaslat előírja, hogy a '99. januá r 1jén létesülő fővárosi, szegedi és pécsi ítélőtábla mellett ez a hálózat legkésőbb 2003. január 1jéig kiegészül a debreceni és a győri ítélőtáblával. Ezzel visszaáll az a második világháború előtti rendszere a magyar igazságszolgáltatásnak, amely ismer te a négyszintű bírósági rendszert, a regionális bíróságokat. Hozzá kell tennem, tisztelt Ház, hogy annak idején, amikor a XIX. század végén a regionális bíróságok létrejöttek Magyarországon, akkor mintegy 22 év telt el addig, amíg az első két bíróság után az újabb kilenc ítélőtábla Magyarországon megszervezésre került. Természetesen a döntés rendkívül nehéz és rendkívül felelősségteljes. Figyelembe kellett venni a földrajzi elhelyezkedés mellett az ott működő bíróságok személyi feltételeit, a munka eddigi tapasztalatait. Hiszen azt mindenképpen el kellett kerülnünk, hogy az ítélőtábla személyi állománya, személyi szükségletei hátráltassák az emellett folyó ítélkező munkát az adott városban vagy az adott megyében. Fontos szempont volt, hogy megfelelő szakmai háttér álljon rendelkezésünkre, ezért döntött a kormány a javaslatában - 1999. január 1jei létesítési időponthoz kötve - a fővárosi, a szegedi és a pécsi ítélőtábla mellett. És remélhetőleg, sőt feltétlenül bízom abban, hogy 2003ig létrejön a törvénynek megfelelően a debreceni és a győri ítélőtábla. Tudom, hogy nehéz a regionális szempontokat összeegyeztetni, mégis arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ne bontsák meg a kormány javaslatát, hiszen ez rövid időtávon belül képes biztosítani azt, hogy a regionális elhelyezkedésnek, szerveződésnek megfelelően ezek az ítélőtáblák működjenek. Nagyon fontos szempontok voltak még az anyagi szempontok is, hiszen ezek is perdöntőként közrehatottak, és éppen ezek alapján is kérem, hogy miután a kormány nincs ab ban a helyzetben, hogy 1999. január 1jéig a tervezett valamennyi öt körzetben az ítélőtábla megkezdje működését, hiszen maga az egész igazságügyi reform jelentős költségvetési forrást igényel, ezért azt hiszem, kellőképpen indokolt a kétlépcsős bevezetés. A bírák jogállására és javadalmazására vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném szintén megköszönni a pontosító észrevételeket, indítványokat, és úgy vélem, itt a szabályozás egyensúlyt teremt a független bíró jogai és kötelezettségei és azok s zámonkérhetősége tekintetében. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat tekintetében pedig fontosnak tartom, hogy ez a kérdés is hosszú idő után újra rendezésre kerül. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek előre bocsátásával kérem önöket, hogy a kormány által támogatott módosító indítványokkal együtt a törvényjavaslatokat fogadják el, és ezáltal Magyarországon megkezdődhessék az az átfogó igazságügyi reform, amely nem előzmény nélküli, de amely a jövő tekintetében is még nagyon sok feladatot ad majd valamennyiünk számára. (Taps.)
