Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
78 Alkotmányjogilag különös figyelmet érdemel az a kitétel, az a javaslatunk, hogy mi elhagyni javasoljuk azt, hogy "illetőleg feladatának ellátásával má s minisztert bíz meg". Miért? Azért, tisztelt Ház, mert a kormánynak ez a javaslata ellentétes tulajdonképpen az alkotmányos megoldással, azt mondhatnám, hogy alkotmányba ütközik, kilóg abból az alkotmányos megoldásból, hogy hogyan lehet egy miniszteri tár cát betölteni. Miről van szó? Első pillantásra talán nem tűnik fel, és talán nem hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy itt is egy helyettesítési, egy időleges rendelkezésről van szó - nem! Abban az esetben, ha a miniszter megbízatása megszűnik, az időleges rendelkezésről a 18. § (2) bekezdése rendelkezik. Itt már a 19. §ban a miniszteri megbízatás végleges elrendezéséről van szó. Az egyik eset az, hogy a miniszterelnök egy új személyt javasol kinevezni. Ott teljesen rendjén való a javaslat, mert azt mondja , hogy a miniszterelnök javaslatot tesz - nyilván a köztársasági elnöknek - az új miniszter személyére. Annál a fordulatnál, hogy "illetőleg feladatainak ellátásával más minisztert bíz meg", arról van szó, hogy végleges megoldás az, hogy egy, már a kormány ban miniszteri megbízatást betöltő miniszter veszi át a másik tárcát is. Ezzel sincs még gond, mert a magyar jogban volt olyan eset, hogy egy adott személy két minisztériumot is vezetett. Nem akarok most történelmi példákat mondani, tudunk ilyen eseteket, és nincs is ennek alkotmányjogi akadálya. Viszont nézetünk szerint e miniszteri feladat megadásánál, tehát e miniszteri megbízatásnál természetesen ugyanúgy a köztársasági elnök bír kompetenciával ama formális hatáskörben, amennyire formális a köztársasági elnök hatásköre minden miniszter kinevezésénél. Az, hogy a köztársasági elnök már az adott személyt egy adott tárca élére vagy akár tárca nélkülinek - mindegy - miniszterként kinevezett, az véleményünk szerint nem menti fel a miniszterelnököt az alól, hog y ha ugyanezzel a személlyel akarja egy másik tárca vezetését megoldani, akkor ezt az utat megkerülje. Tehát nem lehet olyan alkotmányjogi megoldás, hogy egyszeri miniszteri megbízatást miniszterelnöki előterjesztés alapján a köztársasági elnöktől nyer a m iniszter, míg ha már valaki benn van a kormányban, akkor a miniszterelnök megüresedés esetében megbízza a köztársasági elnök megkerülésével. Itt erről van szó. A bizottság még nyilván vissza fog térni a javaslatra, ezt a javaslatot nem támogatta. Tartok at tól, hogy talán a bizottság előtt sem volt világos, hogy itt mi az alkotmányjogi probléma, nem tudom - vagy esetleg a 30 nap miatt nem támogatta. Az alkotmányügyi bizottság megteheti azt - ha erre visszatér , hogy erre egy önálló indítványt előterjeszt. L egalábbis én ezekhez a kérdésekhez mindig úgy álltam hozzá, hogy nem az a fontos, hogy most a végszavazásnál kinek a neve alatt fog a jobbító javaslat szavazásra feltétetni. Nem vagyok felhatalmazva, hogy módosítsak ezen, együtt van ez a két elem, de szere tném erre felhívni a kormány igen tisztelt figyelmét. Az alkotmányügyi bizottság meg tudja tenni az részletes vita lezárása után is, hogy módosító javaslatot terjeszt elő. Mint kijelölt bizottságnak ez a hatásköre tulajdonképpen megvan, pontosabban tudjuk, hogy van egy ilyen elfogadott gyakorlatunk, hiszen akkor soha ilyen kijavító szerepe a bizottságnak nem lenne. Elnézést, hogy ezen hosszabban időztem, de úgy gondolom, hogy talán nem volt értelmetlen. Egybevág Hack Péter javaslatával a 31. javaslat is, am ely ezt a meghatározatlan kitételt tartalmazza, hogy "a politikai államtitkár meghatározott feladat elvégzésére is kinevezhető". Nem világos, hogy miről van szó, ez maradjon el, nincs rá szükség. A tárca nélküli miniszter intézménye létezik, a politikai ál lamtitkárt mindig miniszterhez kötjük, ő a miniszter helyettese a parlamentben. A Miniszterelnöki Hivatal sajátos szervezeti megoldási lehetőségeit is ismerjük. Nem akarom ezzel az időt elvenni. Úgy gondoljuk, hogy felesleges javaslat. Itt is úgy látjuk, h ogy a bizottság is nyitva hagyta a kérdést, a kormány sem foglalt állást, nem mondta ki itt a túloldal a végső szót. Azt hiszem, az utolsó javaslathoz értem, mármint azok közül, amelyeket a 9. és a 36. között indokolunk. Csak röviden utalok a 35. pont alat ti javaslatunkra, amelyben a politikai államtitkár tekintetében javasoljuk "a halál, a választójog elvesztése és az összeférhetetlenség megállapításá"nak a kivételét. Azt már nem követem el, hogy megragadván az alkalmat, harmadszor is eltréfálkozzam a vál asztójog elvesztésének esetével és annak az abszurditásával foglalkozzam. Ezt
