Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
79 megtettem az általános vitában, elmondtam az alkotmánymódosítási vitában. Remélem, hogy az érvek birtokában vannak az igen tisztelt képviselőtársaim, illetőleg a kormány, ezzel t ehát nem rabolom az idejüket. A halál kivételére kapcsolatosan szeretnék arra utalni, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság egy általános érvényű hatpárti javaslatot fogadott el, miszerint az új alkotmányból a halált mint megbízatásmegszűnési okot mindenh onnan kivesszük, mert abból indulunk ki, hogy a halállal az ember jogképessége megszűnik, tehát értelemszerűen a megbízatás is megszűnik, és nem szükséges ezt itt kiemelni. Elnézést kérek, elég nagy csomag volt együtt, és több mindenről kellett beszélni, e z 32 percre sikeredett. Köszönöm szíves figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kutrucz Katalin képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Kép viselőtársaim! Ebből a csomagból csak egy pontról szeretnék beszélni. Nem szeretném megismételni sem azt, amit az általános vitában elmondtunk, sem azt, amit Salamon képviselő úr elmondott és amivel egyetértek, hanem csak a 9. ponttal kapcsolatban - ahol a z előterjesztő képviselője később foglal állást - szeretnék néhány érvet elmondani annak érdekében, hogy támogató legyen ez a későbbi állásfoglalás, olyan érvet, amelyet a képviselő úr nem mondott el. A mentelmi jogról van szó. A javaslat szerint a mentelm i jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetőleg magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő - amikor az ő hatáskörébe tartozik - a köztársasági elnökhöz a javaslat szerint. A helyzet az, hogy a közt ársasági elnök döntései túlnyomó többségéhez szükség van arra, hogy valaki ellenjegyezze. Az alkotmány szerint azokban az esetekben, amikor külön törvény utal valamilyen döntési jogkört a köztársasági elnökhöz, akkor ellenjegyzésre van szükség. Az nincs be nne abban a néhány pontban, amelyik innen ki van véve. Úgy tűnik, hogy a kormány ezt nem igazán veszi figyelembe. A bíróságok szervezetéről szóló törvénynél is azt csinálta, hogy az igazságszolgáltatási tanács előterjeszt bizonyos döntéseihez a köztársaság i elnöknek. Ott is ugyanez a probléma lesz, mint ami itt, hogy ki fogja ellenjegyezni. A bíróság az előterjesztő, a bíróság nem vállalhatja a politikai felelősséget a köztársasági elnök döntéséért. A legfőbb ügyész sem vállalhatja, nemcsak azért mert egyéb ként is abszurd, hanem azért sem, mert az alkotmány kifejezetten meg is mondja, hogy ki az, aki egyáltalán ellenjegyezhet. Ez lehet a miniszterelnök és lehetnek a miniszterek, itt alkotmányjogilag is egy abszurd helyzet áll elő, egyébként ugyanolyan, mint a bíróságok szervezetéről szóló törvényben. Jó lenne, ha itt is, ott is ezt figyelembe vennék. Itt egyszerűen megoldható a probléma akkor, ha a 9. pontban szereplő indítványt - amelyet egyéb szempontból is nagyon sokan támadnak - a kormány támogatná, és ak kor a probléma itt megoldódna. Hogy az igazságszolgáltatási tanáccsal mi lesz, az egy későbbi gond. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Sebők János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. (21.00) SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tiszte lt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Amikor az alkotmányügyi bizottság ülésén elhangzott az, hogy a kormány újratárgyalja a 6. §t és lehetséges, hogy visszavonja, én akkor öt módosító javaslatot azonnal ott visszavontam. És ebből adódott a jelenleg i probléma. Ezt ma a jogi főosztállyal beszéltem le, akik az ajánlást összeállították, mert tévedésből az öt lemondott vagy visszavont módosító javaslatból kettőt bent hagytak; egyet pedig, a 35. számon jegyzett módosító
