Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
71 némely esetben tartalmazni , hogy tegyünk különbséget a különböző jutt atások, kedvezmények, végkielégítések stb. tekintetében aszerint, hogy valakit ezek az juttatások vagy kedvezmények megillesseneke vagy nem, ha megszűnik a megbízatása. Tehát nem mindegy, hogy valaki belerokkant a szolgálatába és azért válik meg a tisztsé géről, hiszen akkor méltó arra, hogy juttatása legyen, vagy ha nem rendkívüli, nem infámis helyzetekben szűnt meg a juttatása, abban az esetben járjanak a juttatások a megbízatása után, ellenkező esetben ne járjanak - ezzel a céllal is egyet tudunk érteni, csak mi alkotmányjogi eszközöket szeretnénk megvalósítani, ezért javasoltuk ezt. Elnézést, hogy belementem a 61. pontba, ígérem, hogy ott már ezt nem fogom külön elmondani. Tartalmilag a dolog tényleg összefüggött, nem tudtuk megkerülni. A megjegyzés utal arra, hogy az ajánlás 7. pontja is tulajdonképpen ide csatlakozik. Szerkezetileg valóban annak a következménye, hogy mi a 4. § (3) bekezdését elhagyni javasoljuk. Tehát ez evidencia, itt külön most már nem térek ki rá. Az 5. pont az alkotmányügyi bizottsá g javaslata, amellyel melegen egyetértünk, ezt kifejtettük az általános vitában is. Úgy gondolom, hogy az ellenzéki pártok véleményéhez az SZDSZ véleménye is csatlakozik, s nyilván ennek az eredménye, hogy az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata megs zületett, nevezetesen, hogy a helyettes államtitkár esetében a minisztert illesse meg a funkció. Itt ugyanarról az összeférhetetlenségi jogról van szó szerkezetileg. A tartalmával értünk egyet, de mi - még egyszer mondom - az egész összeférhetetlenségi elj árás elhagyására tettünk javaslatot. Végezetül az alkotmányügyi bizottság 8. pont alatti javaslatát említem meg, amely gyakorlatilag az eskütétel kapcsán szintén a helyettes államtitkárnak az ellenzék, illetve az SZDSZ által is megváltoztatni kívánt státus zához kívánja az eskütétel módját igazítani - ezzel is nyilvánvalóan egyetértünk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kutrucz Katalin képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) : Köszön öm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az ajánlás 2. és 7. pontjával kapcsolatban szeretnék szólni, s szeretném azt támogatni, egy kicsit más aspektusból, mint ahogy azt Salamon képviselő úr az előbb elmondta. Am it elmondott, azzal egyébként teljes mértékben egyetértek, csak szeretnék rávilágítani egy másfajta anomáliára, amit ezeknek a javaslatoknak az el nem fogadása bennehagy a jelenlegi törvényjavaslatban. Nemrég tárgyaltuk az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatot, s ott az az aggodalom hangzott el kormánypárti oldalról, hogy ha nem változtatnánk meg a törvényt, akkor az ellenzéknek egy obstrukciós lehetősége lenne. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt egy nagy obstrukciós lehetőséget adnak az ellenzéknek, hogy ha ezt a törvényjavaslatot úgy fogadják el, ahogy ez az ajánlás után kinéz. Rögtön mondom, hogy pontosan miről van szó. Ez a javaslat, miután összekeveri a politikát a közigazgatással és a közigazgatási tisztséget a politikai tisztséggel, ezért állami veze tőnek nevezi többek között a miniszterelnököt és a közigazgatási államtitkárt is. Tehát ahol állami vezetőről van szó, azon a miniszterelnököt is érteni kell. Azt mondja a javaslat 3. §ának (2) bekezdése: "Az állami vezető nem folytathat olyan tevékenység et, amely hivatalához méltatlan." A 4. § (2) bekezdése, amelyet a 2. pontban szeretnének elhagyni képviselőtársaim és amelyről Salamon képviselő úr is beszélt, az azt mondja: "Ha az állami vezetővel szemben összeférhetetlenségi ok merül fel" - és az a mélt atlan tevékenység, amely a (3) bekezdésben szerepel, az egy összeférhetetlenségi ok - "akkor e szerint a szabály szerint a miniszterelnök esetében bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára az